Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József: A kutak gazdaságos távolsága

<54 Juhász József b) A maximális kúthozam Minden réteg számára van egy olyan maximális belépési sebesség, amelynél nagyobb már rendkívüli kimosásokat, a talaj és végül a kút tönkremenetelét okozza. A maximális belépési sebesség a kút legnagyobb hozamát is meghatározza. A megengedett legnagyobb belépési sebességet adott talajnál a megfelelő országos szabványból vehetjük, amelynek adatait a II. táblázat adja. A táblázat használata igen egyszerű. Ha ismerjük a vízadó réteg szemeloszlási görbéjét, néhány próbálkozás után be tudjuk két táblázat-sor adatai közé szorítani görbénket, s akkor vagy a táblázat egyik határoló adatát fogadjuk el, vagy interpolálunk. Szemeloszlási görbe híján becsléssel állapítjuk meg és választjuk ki a megengedett maximális sebességet. A belépési palástfelületet kavicsolt kutaknál a kavicsolás külső szélén kell felvenni. Szitaszövettel ellátott fúrt kútnál a belépési palástfelületet a tényleges szűrőcső átmérőjének kétszeresében, de legfeljebb 18 cm-rel megnövelt átmérőjű hengerpaláston javasoljuk felvenni. A tisztítószivattyúzáskor ugyanis a kút körül bizonyos mélységig a talaj finomabb szemcséinek szándékos kimosásával nagy áteresztőképességű talajvázat állítunk elő. A maximális kutankénti hozam ismeretében már mind a táblázatban, mind a grafikonban meg tudjuk határozni a leszívásoknak és a kúttávolságoknak azt az értékhatárát, amelynél nagyobbat a réteg igénybevehetősége nem enged meg. Az 5. ábrán a maximális kúthozamokat szaggatott vonallal jelöltük meg. A szaggatott vonal feletti tartomány (az ábrán vízszintes vonalkázásssal kiemelve) nem vehető figyelembe, mert az ebbe a részbe taitozó kutak már olyan hozamúak amely esetén a réteg kiüregelődik. A fajlagos hozamot adó görbeseregből tehát csak a szaggatott vonal alatti görbeszakaszok vehetők figyelembe. Az utánpótlódás A rétegvizek számításának legnehezebb pontja. Értékének meghatározására eddig inkább elméleti jellegű vizsgálatok folytak, mely még az utánpótlódás nagyságrendjének megállapítását sem teszi lehetővé. Legcélszerűbb a kiválasztott területen lemélyített próbakút tartós szivattyúzásával meghatározni. A réteg szemösszetételétől függően 2—3 heti szivattyúzás már legalább irányértéket adhat, ha a szivattyúzás folyamatosan történik és közben pontos, rendszeres észlelés van. Sajnos nem alkalmazható minden esetben. Ilyenkor más, régebben működő vízműveknél a gyakorlatban tapasztalt adatokra vagyunk utalva. Vizsgálataink során célszerű törekedni az utánpótlódási értékek pontos meghatározására, mert amint a tanulmány végén közölt példából láthatjuk, a különböző utánpótlási mértékekkel rendelkező, de azonos kúthozamú rétegeknél az optimális kúttávolság meglehetősen nagymértékben függ attól. Az egyes utánpótlási hozamoktól balra II. táblázat — Table II. Szemátmérő Megengedhető sebesség mm mm/sec 1 2 0,05 0,1 0,1 0,2 0,2 0,4 0,3 0,6 0,4 0,8 0,5 1,0 1.0 2,0 2,0 5,0