Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - III. Lászlóffy Woldemár-Szesztay Károly: A hidrológusképzés külföldön

678 Lászlóffy W.—Szesztay К. nagyobb részét az észlelői „Szabályzatok" [1, 371. old.] megfelelő fejezetei töl­tik ki. A kiképzést természetesen mérési gyakorlatokkal, ill. helyszíni bemuta­tókkal kapcsolják össze. Jelentékeny szerepe van az észlelők továbbképzésében az olvasmányosan megírt ismeretterjesztő munkáknak is. A tanfolyamok tar­tamára az észlelők — fizetésük mellett — napidíjat kapnak és a Szolgálat gon­doskodik a helyettesítésükről. A többféle feladatkört ellátó, főfoglalkozású „vezető-észlelőket" 10 hóna­pos bentlakásos tanfolyamokon képezik ki. A tanfolyamok kereken 600 óra tantermi és 600 óra külső foglalkozást előíró tanrendje [9] egyaránt kiterjed a meteorológiai, hidrológiai, agrometeorológiai és aerológiai észlelésekre, továbbá a helyszíni feldolgozásokra. Ugyancsak 10 hónapos tanfolyamokon sajátítják el a hidrometeorológiai szakismereteket azok a rádió-, ill. elektrotechnikai alapképzettségű dolgozók, akiket az időjárási és vízjárási jelentő szolgálatban alkalmaznak. 2. IIIDROLÓGUSKÉPZÉS NÉHÁNY TOVÁBBI ORSZÁGBAN Ami a Szovjetunióban az ország hatalmas arányai folytán a szakember­képzés tekintetében megvalósítható, aligha szolgálhat közvetlen mintául kisebb államokban. Ezekben olyan kismértékű az évenkénti utánpótlás szükséglete, hogy külön fő- és szakiskolák, ill. egyetemi karok szervezéséről már anyagi okokból sem lehet szó. Lengyelországban ezért a vízimérnök-képzés keretében oldják meg a hidro­lógusképzést úgy, hogy a hallgatók egy részét tanulmányi idejük utolsó öt félévében a vízgazdálkodás és hidrológia irányában szakosítják. A vízgazdálkodás és a hidrológia összekapcsolásával nemcsak a túlságosan szűkre korlátozott specializálódásnak akarják elejét venni. Az elgondolás élénken tükrözi a víz­gazdálkodás jelentőségének világos felismerését, és azt, hogy a vízgazdálkodás elvi irányítására leginkább a hidrológus hivatott, akinek fő feladata a vízkész­leteknek és ingadozásuknak felmérése. Nagy-Britanniában a mérnöki továbbképzés keretében teremtették meg a szakosítás lehetőségét. A londoni Imperial College of Science and Technology 1955 óta rendez évről évre oki. mérnökök és természettudományos képzettségű szak­emberek számára egyéves hidrológustanfolyamot. Fő tárgyai és tananyaguk vázlata a következő [10]. 1. Hidrológia. Összesen 100 órában, gyakorlatokkal, laboratóriumi mun­kával és 5 heti terepmunkával. A tárgy főbb fejezetei: A hidrológia fogalma és munkaköre; a vízhártartási egyenlet; csapadék; párolgás; hidrometria; a felszíni lefolyás elemzése; árvizek; kisvizek; egységnyi árhullámkép; árhul­lámok; hordalék; talajvíz és talajnedvesség; tavak és mocsarak hidrológiája; vízkészletmeghatározás és megtartás: tározás. 2. Meteorológia. Összesen 15 óra, gyakorlatokkal. Tananyag: általános alapismeretek, időjárási és éghajlati térképek használata; csapadék; párolgás. Mérésük és becslésük. 3. Geológia. Összesen 10 óra, laboratóriumi bemutatókkal és 4 napos terepgyakorlattal. (Geológiai előképzettség nélküli hallgatók részére külön 10 órás előkészítő-tanfolyam.) Tananyag: a folyóvölgyek és vízgyűjtőterüle­tek geomorfológiája; talajvíz és víztartó-rétegek.

Next

/
Thumbnails
Contents