Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

A Közép-Duna jég járása 563 alatt is folytatódik. A felülről érkező jégnek a jégtakaró alá sodrása mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a jégdugulások rendszerint a jégtakaró felső vége közelében keletkeznek. A jégtakaró alá került túlhűlt víz azonban rövid utat megtéve felmelegszik és a felszín alatti jégképződés megszűnik. Az Innwerk A. G. megfigyelései szerint |17] a jégtakaró alá sodródott kásajéggomolyagok, amennyiben a jégtakaró felső vége közelében nem akadnak meg, hosszabb utat megtéve felolvadnak, az alámerült jégtáblák pedig szilárdságukat vesztve szétesnek. Hofkirchen +290, +231; Vilshofen +281, +216; Vízlépcső felsővíz 299,52, 299,14, alsóvíz, 290,78, 291,10. A III. 12-i állapot a jégtörés befejezése után. Magyarázat: A a gáttól a 2246,8 fkm-ig jégmentes, В = a 2246,8—2247,8 fkm-ck között jégmentes csatorna, G =2247,8 fkm felett megsüllyedt állójég, az állapot különben mint I. 16-án. Fig. 12. Conditions des glaces dans la retenue de la chute du Kachlet (d'après K. Hetzel 35J. Niveaux d'eau le 16 janvier et le 12 mars; Regensburg —25, +141; Deggendorf +81, +119; Ho/kirchen +290, + 231: Vilshofen +281, +216; Barrage amont 299,52, 299,14, aval 290,78, 291,10. Situation le 12 mars, après brise de la glace. Explication: A = depuis le barrage jusqu'au km 2210,8 exempt de glace, В = entre km 2246,8 ci km 2247,8 canal exempt de glase, С = à l'amont du km 2247,8 glace bloquée descendue, situation par ailleurs comme le 16 janvier. A csatornázott folyó megnövekedett víztükrén több felszíni jég képződik, mint a csatornázás előtt, viszont a jégtakaró kialakulása után megszűnik a felszín alatti jég képződése. Barnes, Altberg és Leppik vizsgálatai szerint a nem csatornázott folyón képződő felszín alatti jég tömege többszörösen meghaladja a csatornázott folyón képződő felszíni jég tömegét. Ezért a nagymarosi vízlépcső felelti szakaszon a vízlépcső megépítése után kevesebb jég fog képződni, mint a folyam természetes állapotéiban. Ennek ellenére a felső bögében a jeges árvíz kialakulásának veszélye továbbra is fennáll, sőt a beállás gyakoriságának növekedésével összefüggésben nagyobb mérvű lesz, mint eddig volt. Az árvízveszély a duzzasztási határ