Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

54 2 Horváth Sándor VI. tábHzat — Tableau VI. Jégviszonyok a Kachlet vízlépcsőnél es a telelte levő Duna-szakaszon 1948/49—1959/60 évi időszak Conditions dez glaces à la chute da Kachlet et sur le secteur du Danube à l'amont de celui-c J é g v iszonyok A Kachlet vízlépcsőnél 22Ь0,5 fkm Hofkirchennél 2257 fkm Az Isar torkolatánál 2281,6 fkm Tél Jeges Allójeges Jégmegállási jellemző Jeges Állójeges JéKmegállási jellemző Jeges Állójeges Jég- megállási jellemző Megjegyzés időszak tartóssága Jégmegállási jellemző időszak tartósága JéKmegállási jellemző időszak tartóssága Jég- megállási jellemző nap % nap % nap % 1 2 3 1 4 5 6 7 8 9 10 11 1948/49 35 33 04 18 5 28 16 0 0 1949/50 23 23 100 13 0 0 13 0 0 1950/51 16 16 100 11 0 0 11 0 0 1951/52 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Nem volt jég 1952/53 ? f ? ? •? ? 1 ? ? Jég volt, de 1953/54 57 55 96 37 19 51 29 0 0 az adatok hiá1954/55 5 5 100 3 0 0 3 0 0 nyosak 1955/56 33 32 97 33 29 88 33 23 70 1956/57 25 25 100 29 9 40 16 0 0 1957/58 17 17 100 11 0 0 10 0 0 1958/59 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Nem rolt jég 1959/60 25 25 200 19 9 47 16 0 0 összesen : 236 231 165 71 147 23 • Átlag : 21,5 21,0 97,5 15,0 6,4 43,0 13,3 2Д 15,7 Az 11)54 óta üzemben levő jochènsteini vízlépcső a felülről érkező zajló jeget megállítja és a vízlépcső alatti szakaszon lényegileg ugyanaz a jelenség zajlik le, mint a Kazán-szoros alatt akkor, amikor a szorosban már megállt a jég. A vízlépcső alatti szakaszra ugyanis csupán annyi jég jut, amennyit a vízlépcsőn üzemvíz feláldozásával átengednek. Ez a jégmennyiség a vízlépcső alatti szakaszon képződő jéggel gyarapodva az ybbs-persenbeugi vízlépcsőre támaszkodó jégtakaró felső szélét elérve megáll. Ily módon fejlődik ki az alsó lépcsőre támaszkodó jégtakaró a folyásirány ellen felfelé. A jochensteini böge példájából (1956/56. 11. ábra) megállapítható, hogy nagyon zord teleken az alsó lépcsőre támaszkodó jégtakaró a felső lépcsőt is elérheti. Ezért a beállás gyakoriságát ábrázoló görbét (7c ábra) a jochensteini-vízlépcső alvizénél 2%-os értékből indítottuk. A beállás gyakorisága az alsó lépcső felé haladva eleinte lassan, majd erőteljesen nő és az ybbs-persenbeugi vízlépcsőnél eléri az említett 93%-os értéket. Az ybbs-persenbeugi és a nagymarosi vízlépcsők közötti 364 km hosszú szakaszon a beállás hasonlóképpen történik. Zord teleken a nagymarosi vízlépcsőre támaszkodó jégtakaró eléri majd az ybbs-persenbeugi lépcsőt, ezért a beállás gyakoriságát ábrázoló görbét itt is a 2%-os értékből indítottuk. Nagymarosnál értéke eléri a 94%-ot. A növekedés üteme a Nagymaros feletti szakaszon természetszerűleg erősebb lesz, mint a folyam természetes állapotában, mivel a jégtakaró már nem a Drávatorok körüli jégboltozatokra, hanem a vízlépcsőre támaszkodva fejlődik ki.