Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

A Közép-Duna jég járása 555 Szovjet kutatók [20] nyomán Dantfovió [15] rámutat arra, hogy a bögékben a jégtakaró alatt a víz hőmérséklete a vízlépcső felé haladva a mélységgel arányosan nő (9. ábra). Kis fajlagos átfolyású 12 m-nél mélyebb bögében a Szovjetunióban a fenéken +2,65 C° vízhőmérsékletet mértek a mintegy 70 cm vastag jégtakaró alatt. Nincs tudomásunk arról, hogy a meglevő dunai vízlépcsőknél hasonló mérési eredményeket nyilvánosságra hoztak volna, mégis joggal feltételezhető, hogy ezeknél is hasonló jelenség van. Szovjet kutatók a víz felmelegedését a fenékből átadódó, Braíanek A. [15] pedig a bögefenéken lerakódott iszapban levő organikus anyagok bomlásánál felszabaduló hővel magyarázza. 0. ábra. A jégtakaró alatti víz hőmérsékletének változása a bögében (К. I. Rossinskij nyomán) Fig. 9. Variation dans le bief de la température de l'eau en dessous de la couverture de glace (d'après К. I. Rossinsky) Hajózható csatornázott folyókon — így a Dunán is •— a jéglevezetéssel kapcsolatban a hajózás és az energiatermelés érdekei ellentétesek. Amíg télelőn a hajózás a zajló jég levezetését, a beállás megakadályozását, sőt a már kifejlődött jégtakaró feltörését és a hajóút szabadontartását, addig az energiatermelés a zajló jég megállítását, az összefüggő jégtakaró mielőbbi kialakulását és minél további megőrzését kívánja. Télutón a hajózáson kívül az árvédelem is a duzzasztóterekben a jégtakaró mielőbbi feltörését és a jégnek az olvadásos árhullámok, sőt a feljebb fekvő bögék jegének leérkezése előtti levezetését kívánja. Télutón a jéglevezetcsnél az árvédelmi érdekek minden más érdeket megelőznek. A következőkben a Duna jégjárásának várható változását vizsgáljuk arra az esetre, ha a már üzemelő vízlépcsőn kívül: a) csak a nagymarosi vízlépcsőt építik meg, b) a nagymarosin kívül a wolfsthali és a hamuljakovói vízlépcsőket és a felső-dunai oldalcsatornás vízerőhasznosítási rendszert is megépítik, c) az említett lépcsőkön kívül az adonyi és fajszi vízlépcsők is kiépülnek. A Dunán ez idő szerint üzemben három vízlépcső van, melyek közül a két alsó (jochensteini, 2203,3 fkm és az ybbs-persenbeugi, 2060,4 fkm) hatása a folyam jégjárására még nem mérhető le, mivel üzemüket csupán 1954-ben, illetve 1957-ben kezdték. Az 1927 óta üzemben levő passaui Kachlet-művek (2230,5 fkm) által befolyásolt Duna-szakasz jégjárásáról azonban Bobmayer F. vízépítési igazgató szívessége folytán sikerült — bár hiányos •— adatokat beszerezni. Említettük továbbá, "hogy az aldunai zuhatagos szakasz, illetve a Kazán-szoros a jégjárás szempontjából bizonyos vonatkozásokban a folyami vízlépcsőkhöz hasonló szerepet játszik. A tervezett közép-dunai vízlépcsőknek a folyam jégjárására való hatása értékelésénél — tapasztalatok hiányában -— megfontolásokra voltunk ultava, amelyeknél a Kachlet-műveknek és a Kazán-szorosnak a jégjárásra való hatását tartottuk szem előtt.