Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - III. Öllős Géza: Kútszűrők hidraulikai vizsgálata

Kútszűrők 47 sokszor hangoztatott megállapítás, hogy a kutak tiílzott leszívások esetében"gyorsabban mennek tönkre, mint a kisebb teljesítménnyel való üzemeltetéskor. Kétségtelen, hogy ebben az esetben az eltömődés részben a finomabb homokszemcsék esetleges vándorlásából is eredhet, azonban bizonyítékok hiánya miatt sem az egyik, sem a másik állítás nem tekinthető bizonyítottnak. Truelsen Ch. felfogását alátámasztják továbbá a szívócső szívófejének elhelyezésével kapcsolatos németországi tapasztalatok. Véleménye szerint, ha a szívófejet a szűrőcső perforált szakaszán belül helyezik el, akkor a hozzá közel eső szűrőcsőszakasz a rajta keresztüljutó viz erősen turbulens állapotú mozgása következtében nagy mésztartalmú vizek esetén elkérgesedik. A felette és az alatta levő perforált csőszakaszon — tekintettel, hogy a nyílásokon keresztüljutó víz áramlási sebessége a távolsággal csökken — elkérgesedés alig figyelhető meg. Ezek és a meglevő hazai tapasztalatok alapján tehát kívánatos, hogy a nagy karbonátkeménységgel és vastartalommal rendelkező vizek esetében, ha a víz szabad szénsavtartalma csekély, vagy egyáltalán nincs, a kutakat olymódon kell üzemeltetni, hogy a vízmozgás sebessége ne essen bele a tuibulens szivárgás tartományába. A kutak eltömődése a kúthidraulika egyik legíüigőscllen jeldeiíitsre váió kérdése. A korrózió, amennyiben a fémes anyagokat részben a nem fémes anyagokkarsikerül felváltani, vagy pedig megfelelő védőbevonatok alkalmazása esetén kiküszöbölhető. Az eltömődés, mint mondottuk, független a kút anyagától. Éppen ezért kívánatos, hogy a hazai, viszonylag nagyszámú tapasztalatok gyűjtésére alkalmas kutakat a kút körüli szivárgási állapot sajátosságai szempontjából is gondos felülvizsgálat alá vegyük, vagyis a jelenség felderítését és annak megoldását a hidrogeológiai, hidraulikai és vízkémiai adatok együttes elemzése alapján végezzük el. Ugyancsak meg kell vizsgálni a szabad felszínű talajvíz kitermelése során a kapilláris sáv vízkémiai viszonyokra gyakorolt hatásának a mértékét. Amint modellkísérleteinkkel már bebizonyítottuk [18, 19], a leszívási felület feletti kapilláris sávban a nedvesség a kisebb potenciál irányába — tehát a kút irányába — mozog (10. ábra). Gázfelvétel szempontjából azonban a viszonyok a háromfázisú kapilláris sávban eltérnek a szabad vízfelszín alatti térben levő viszonyoktól. A kapilláris sávban mozgásban levő víznek nagyobb lehetősége van a gázfelvételre. Ennek következtében, benne a vízkémiai viszonyok — pl. a mész és vas kiválása — valószínűleg eltérő módon alakul, mint az alatta levő. térben. Különösen fontos ennek vizsgálata a kút közvetlen környezetében. Ugyancsak említésre méltó az a tény, hogy a szatad vízfelszín lesüllyesztésével egyidejűleg a talaj szabad hézagtérfogatából a víz egy része — amint azt Ubell Károly részletekbemenően kimutatta [24] •— csak bizonyos késleltetés F , kapilláris so/ . lesz

i vasi felület I \ • . ' ^ . • >r.S0)3| 10. ábra. Szabadfelszínű vízmozgás esetében a kapilláris sávbeli vízmozgás szemléltetése Fig. 10. Illustration of water movement in the capillary zone in the case of free-surface water movement