Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - III. Öllős Géza: Kútszűrők hidraulikai vizsgálata

48 öllős Géza után jut le a már lesüllyedt szabad vízfelszínhez. Ennek a lassan leszálló vízmennyiségnek is módja van nagyobb mértékű gázfelvételre. Az említett szempontok határozottan rámutatnak arra, hogy mennyire bonyolult vízkémiai viszonyok léphetnek fel a szivárgási rendszerekben. Vizsgálatuk azonban a kutak élettartama szempontjából tulajdonképpen nem nélkülözhető. II. AZ ALKALMAZOTT KXJTSZÍRÖK Legegyszerűbb módja a kút kiképzésének a szűrő nélküli kút. Két esete lehetséges. Az egyik az, amikor a vizet kemény kőzetanyagból (mészkő, dolomit) termelik ki. Ilyenkor a fúrólyuk beomlásától nem kell tartani. A másik eset az, amikor a béléscső alsó vége csak a vízadó porózus réteg feletti vízzáró réteg alsó síkjáig kerül lemélyítésre minden szűrőzés nélkül. A kezdeti, erőteljesebb szivattyúzás hatására a csővég környezetéből a finomabb talajszemcsék a csőbe jutnak és így viszonylag kisebb ellenállású, durvább szemszerkezetű talajtér áll elő. A felső vízzáró réteg esetleges beomlása után ebbe a nagyobb áteresztőképességű térbe jutó finomszemcséjű anyag rendszerint kiszivattyúzható, minekutána ismét tiszta víz termelhető. Hazánkban az Alföldön találhatók nagy számban ilyen szűrő nélküli kutak. A szűrővel ellátott kutaknál a kútszűrő szerkezeti felépítettsége a kútból kitermelhető víz mennyiségének befolyásolása mellett nagyon sok esetben — különösen ha agresszív vizekre gondolunk — a kút élettartamára is döntő hatást gyakorol. Kiképzése, anyagának megválasztása gondos körültekintést igényel. Ma már rendkívül sokfajta szűrő létezik. A fejlődés során a régebbi fajták egy részét használaton kívül helyezik. Ezzel egyidejűleg azonban sok újfajta megoldású szűrő kerül alkalmazásra. A következőkben áttekintjük a fontosabb kútszűrőfajtákat és azok tulajdonságait. 1. Fémből készült szűrők a) Szitaszövetes 'szűrök A kútszűrők közös szerkezeti eleme a szűrőváz. Amennyiben erre a szűrővázra szitaszövet kerül, akkor az ún. szitaszövetes szűrőiül beszélhetünk. Többféle fajtája ismeretes. Nálunk az alkalmazása különösen elterjedt. Legegyszerűbb esetben a lyukak kai vagy hasítékokkal ellátott szűrővázra egy alsó durvább, majd erre egy finomabb szitaszövet kerül. Ez utóbbi szitaszövet lyukméretét a talaj szemszerkezetének megfelelően választják. Ebben az esetben a kútszűrő köré kavicsszűrőt nem helyeznek (11. ábra). Előnye ennek a kiképzésnek az, hogy a béléscső átmérője viszonylag kisméretű maradhat, továbbá, hogy elmaradnak a kavicsrétegek előállításával járó költségek. Hidraulikai szempontból azonban a szitaszövetes szűrő ily módon való kiképzése nem mondható kedvezőnek. Ugyanis a szűrő szitaszövet szabad keresztmetszete két okból kifolyólag nagymértékben csökken. Egyik ok az, hogy a homokszemcsék a kút üzemének megindulása után a szitaszövet lyukaiba beleakadva, annak tényleges keresztmetszetét nagymértékben lecsökkentik (tic ábra).