Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - III. Öllős Géza: Kútszűrők hidraulikai vizsgálata
46 öllős Géza szemcséknél általában nagyobb méitékten tcmi el és ennek következtében a szűrő ellenállása növekszik. 2. A kavicsszemcsék felülete sima legyen. A felület nagymértékű érdessége, szabálytalansága elősegíti a szennyezőanyagok időközben való lerakódását, ami a szűrő eltömődésének kezdetét jelentheti. 3. A kavicsanyag kiválasztására a görgetett hordalékanyag alkalmas. Zúzással előállított mesterséges kavicsanyag alkalmazása nem célszerű. 4. A kavicsrétegen belül levő anyag egyenlőtlenségi foka £—10-nél nagyobb ne legyen, vagyis ahol d 6 0 és d, 0 a 60, illetőleg a 10 súlyszázalékhoz taitczó szemátmérőt jelenti. 5. A kavics anyaga kvarc legyen. Taitcsság szempontjától ez alkalmas agresszív talajvíz esetében is feladatának ellátására. Kémiai szempontból tiszta legyen. Különösen vaslerakódás ne legyen benne, vagy felületén. Ügyszintén nem lehet felületén szerves anyag sem. 6. A kavicsanyagot beépítés előtt közegészségügyi szempontból is vizsgálat alá kívánatos venni. 6. Vízkémiai szempontok A kútszűrőknek hidrogeológiai és hidraulikai alapén való vizsgálatához szorosan hozzátartozik a vízkémiai sajátosságokkal járó hatásckfigy elemtevétele is. A kutak sok esetten alkalmatlanná válnak a víztermelésre. A hatás a kútellenállás nagymértékű növekedése és ezzel egyidejűleg a vízhozsm csökkenésében jelentkezik. A talajvíztermelő kutak csökkenő vízbczErrának — elöregedésének — vízkémiai szempontból két alapvető oka lehet. 1. A kút körüli talaj és a kavicsszűrő eltcmődik. Ez elsősorban a vas és a mész kiválására vezethető vissza. Létrejöhet attól függetlenül, hegy milyen a kútszűrőcső anyaga. 2. A fémes anyagú kútszűrőcső a viz kémiai hatása következtében korrodál. A korrózióval kapcsolatos jelenségek okai ismertettek, mint az eltcmcdés okai. Truelsen Ch. az eltcmődés egyik okát a kémiai hatások mellett a ki't melletti hidraulikai viszonyok alakulásában keresi [22]. Véleménye szerint nem közembes az, hogy a szűrőcső körüli térben a vúmozgás lamináris, vagy tuilulens állapotú-e. A vízadó talajréteg ugyanis mindig tartalmaz telt-kevesetb gázmennyiséget. A gázfelvétel a víz, a talaj, a talajlevegő összetétele, valsmint a vizet vezető talajréteg szemszerkezetétől, annak ásványtani összetételétől íügg. A kúttal történő talajvíztermelés a talajvíztér eredeti természetes állapotát megváltoztatja. A kút környezetéhen viszonylag nagjméitékű nyemásesés lép fel, Eminek következményeként a vízben elnyelt állapotú gázok — közöttük a szénsav is — egy része felszabadul. Ily módon a vízben kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálható mész és a vas kiválásának lehetősége megnő. Ha a szíhenyilásck túl kicsiny méretűek, vagy pedig a kútszűrő átmérője kicsi, akkor a fellépő nagj mértékű turbulens vízmozgás a vízből kiváló anyagok keverését, azek szemcséinek növekedését sietteti. Ez a feltevés ma még nem tekinthető teljesen tisztázottnak [23], azonban számos tényező az elgondolás helyességét igazolja. így például az a
