Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - III. Öllős Géza: Kútszűrők hidraulikai vizsgálata

Kútszűrők 45 A 8d ábrán a 8c ábrához viszonyítva a B, illetőleg С kavicsanyaghoz tartozó •egyenesek helyet cseréltek. Ez a tény azt jelenti, hogy a veszteségek alakulására kisebb nyílások esetében inkább a kavicsszemcsék alakja, nagyobb nyílások esetében viszont már a szemcsék nagysága a mértékadó. 12 7. További nagyon tanulságos adatokat szolgáltat a 9. ábra [5]. Ebben az esetben a réselés a 8. ábrán bemutatott réselés módjától eltérő, a nyílások összes felülete (F

p) az előző értékekhez viszonyítva kisebb. Ez utóbbi szempontból a nyomásveszteségek nagyságának összehasonlítása a szűrőcső hidraulikai sajátosságainak megítélése szempontjából a 8. ábrán levő értékekkel tulajdonképpen nem lehetséges, azonban a különböző kavicsszűrőkhöz tartozó veszteség•értékek adott vízhozam melletti eltérésének viszonylag kicsi volta jól mutatja, milyen fontos szerepe van a réselési mód célszerű megválasztásának. A bemutatott ábrák alapján tehát levonható összegezve az a megállapítás, hogy a kavicsszűrő anyagának kiválasztása és annak a szűrőnyílások geometriai viszonyaival való összhangba hozása nagy gondosságot igényel. Természetesen a bemutatott szűrőcsőfajtán túlmenően, valamennyi, alkalmazásra szóbaj öhető szűrőcsőre nézve el kell végezni a vizsgálatokat. Ily módon lehetséges a legkisebb ellenállást biztosító kútszűrő, illetőleg kavicsszűrő kiválasztása. A (6) egyenlet, majd Böss eredményei (7. ábra) és végül a (12) egyenlet is a szűrőcsőellenállás és a vízhozam közötti másodfokú függvénykapcsolatra mutat rá. Abban az esetben tehát, amikor a kútszűrőcső, illetőleg a kavicsszűrő körül a teret nem к = со áteresztőképességnek megfelelő víztömeg, hanem к = véges értékű talajréteg tölti ki, akkor az előbb felsorolt állapotokhoz viszonyítva, az áteresztőképességi tényező arányának megfelelően, kisebb vízhozam, tehát kisebb mértékű szűrőcsőellenállás lép fel. Ennek a kérdéscsoportnak további részletes elméleti és kísérleti feldolgozását (tehát, amikor a vízadó talajréteg jelenlétét is figyelembe vesszük) a már folyamatban levő kutatási munkáinkkal kívánjuk megvalósítani. A kavicsanyag kiválasztása a gyakorlatban a következő alapvető elvi szempontok figyelembevétele alapján történhetik: 1. A kavicsszemek alakja lehetőleg gömbölyű legyen. Lapos, vagy hosszúkás kavicsszemek alkalmazása nem célszerű, mert a szűrőnyílásokat a gömb alakú 9. cm

3/s ábra. A réselés módjának hatása az ellenállásokra Fig. 9. Influence of aperture design on resistances. (Vertical axis ~ head loss)