Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Fertő tó vízszínszabályozása

30 Károlyi Zoltán nemcsak a Hanság láható el tiszta öntözővízzel, hanem azok a magasabb fekvésű területek is, ahova eddig nem juthatott el a víz. Az elágazási ponttól nyugati irányban tervezett tápláló csatorna átmenve osztrák területre és Frauenkirchen déli szélénél haladva Podersdorf és Weiden között érné el a Fertőt, ahol 5—6 m esés volna kihasználható. Ez a csatorna az elágazástól magyar területen 10,8 km, Ausztriában 18,2 km, összesen 29,0 km hosszú volna. A tápcsatorna összes hossza tehát a Dunától a Fertőig 46,8 km. („A" változat, 1. ábra.) Ha Pozsony alatt megépülne a tervezett duzzasztómű, akkor annak felvizéből kiindulva haladhatna a Fertő tápcsatorna az Oroszvár-—Csuny közötti lecsapoló árok mellett, Csuny magasságában keresztezné a pozsonyi műutat és vasutat, majd átmenne osztrák területre és a határral párhuzamosan haladna, keresztezné a Rétárok, Kis-Lajta csatornákat és a vízosztó zsilip felett a Lajtát. Nickelsdorf alatt keresztezné a bécsi vasutat és országutat és mindenütt a dombvonulat alján haladna Albertkázmér pusztáig, ahol a kiugró határt érintené. Ezen aponton volna célszerűen kiágaztatható Magyarország felé a Hanságot ellátó öntöző csatorna. A tápcsatorna pedig osztrák területen haladna tovább a Fertő tóig. Ez a „B" változat 9,0 km csehszlovák területen, 37,8 km osztrák területen futó csatornát kíván, összes hossza 46,8 km lenne, tehát ugyanannyi, mint az „A" változat. A „C" változat túlnyomórészt magyar területen halad körülbelül az előbbivel párhuzamosan keletebbre. Ez a változat Űjszada major mellett csatlakozna az „A" változat vonalához, itt ágazna ki belőle a Hanságot ellátó öntöző csatorna.. Ez a „C" változat 8,4 km hosszon csehszlovák, 22,2 km hosszon magyar és 17,5 km-en osztrák területen futna, összes hossza 48,1 km. A tápcsatornák hosszában nincs nagy különbség, csupán az „A" változatnál a Lajta keresztezése egyszerűbben megoldható. A tápcsatorna lehetővé teszi a Lajta vizének is a Fertőbe vezetését és a nagy szintkülönbség legalább 14 m hasznos esés kihasználását teszi lehetővé. A Dunából való táplálás a következő nagy jelentőségű előnyökkel járna: a) A kivenni szándékolt mintegy 25 m

3/s vízhozam a Duna vízszállításához képest olyan elenyésző kevés, hogy még a legnagyobb szárazság idején sem kell vízhiánytól tartani, mint az egyéb vízpótlási lehetőségeknél. b) A Hanságnak (a Hanság-csatornától északra elterülő részének), valamint a környező más területeknek jó minőségű tiszta öntözővízzel való ellátása teljesen megoldást nyer. A Hanság-csatornától délre fekvő területek esetleges öntözővízhiánya az Ikvából, Répcéből és Kis-Rábából pótolható. c) A Fertő tó vízszinének állandósága, vagy legalábbis nagyon kis határok közötti ingadozása teljes mértékben megvalósítható. Az előírt vízszint a mostaninál legalább 50 cm-rel magasabbra — kb. 115,00 m A. f. szintben vagy még magasabban — volna megállapítandó, mert hiszen ezután a víznek szárazság idejére való tározása elmarad. A tóvízszín szabályozásánál, mihelyt a vízájjás az előírt fölé emelkedik, a fertőszéli zsilipen azonnal megkezdik a vízleresztést és mihelyt alája száll, megkezdik a Dunából való táplálást. Ezzel a tó gazdasági kihasználásának tárgyalt követelményei mind teljesülnek. d) A Dunából való táplálás lehetővé teszi a Fertő rendkívül nagy sótartalmának a megszüntetését is. Ha a tóba olyankor is bocsátunk vizet, amikor egyébként nem volna szükséges és ugyanakkor ezzel egyenlő vízmennyiséget le is