Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Fertő tó vízszínszabályozása

A Fertő-tó vízszintszabályozása 27 hozam adagolása volna szükséges ahhoz, hogy a Fertő vizét állandó szinten tartsuk. A Fertő vízállásainak tüzetes vizsgálata alapján azt vehetjük alapul, hogy száraz időben a víz félév alatt mintegy 50 cm-rel apadhat le. A Fertő tó teljes víztartalmát normális vízállásnál mintegy 400 millió m

3-re becsülik. Az 50 cm-es vízhiány kb. 173 millió m

3-re tehető. Ha ezt fél év, vagyis 180 nap alatt kívánjuk pótolni, ahhoz 11 m

3/s vízsugár volna szükséges. (Ennyit az újjáépített 7 щ nyílású fertőszéli zsilipen is le lehet bocsátani 114,50 m-nél magasabb vízállásnál.) Miután ezt a számítást normális viszonyokra végeztük, rendkívüli szárazságot is figyelembe véve, a pótlandó vízhozamot 15 m

3/s-ben célszerű megállapítani. (Ez a számítás teljes terjedelmű tóra vonatkozik, részleges lecsapolás esetén ez a vízhozam arányosan kisebb.) A Hanság idegen vízből való öntözésére kereken 10 m

3/s vízsugarat véve, az idegen vízszükséglet legnagyobb értéke 25 m

3/s. A Lajta kis vízhozama — mint az I. táblázatból látható — nem volna elégséges a Fertő táplálására. A közép vízhozam, a Fertőben való tározást feltételezve, közelítőleg elég lenne, de ehhez az árhullámoknak a bevezetése is szükséges volna, ami nagyméretű csatornát és műtárgyakat kívánna meg. Mégis fennmaradna a veszély, hogy hosszantartó aszályos években nem állna rendelkezésre a középvízhozam sem, és a tó leapadása bekövetkeznék. I. táblázat — Tabelle I. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és az osztrák vízrajzi évkönyvek adatai szerint a szóbajöhetü vízfolyások vízhozamndatal Vízfolyás ^ Vízhozam Vízfolyás ^ Hely Kisvíz Középviz Árvíz Vízfolyás ^ Hely m

3 s 1 2 3 4 5 Lajta Deutseh-Broilersdorf 5,0 12,1 140 Lajta Haslau 5,5 11,4 120 Lajta és balparti csatorna együtt Hegyeshalom 4,0 9,0 120 Vulka Oggau (Seemiihle) 0,1 0,63 131,5 156,0 Ikva Fertőszentmiklós 0,18 1,65 36,5 Berek (Családi p.) Csapod 0,015 0,2 Répce Répceszemere 0,40 5,5 90,0 Kardosér Csapod 0,2 0,5 18,0 Kisrába Kapuvár 3,5 3,5 Spalten: 1 = Wasserlau/, 2 — Ort, Niederwasserführung, 4 = Mittelwasserführ uriy

, 6 = Hochivasserführung, De a Lajta vizével más baj is van. A magas hegyekben eredő Schwarza és az alacsonyabb vízgyűjtőjű Pitten folyók egyesüléséből származó Lajtából WienerNeustadt környékén sok vizet elvesznek. Az I. táblázat is mutatja a vízhozam fogyását. Egyik ilyen vízkivétel, mely részben a Fischá-nak adja a vizet, a Kelirbach, amely a Schwarza teljes középvízhozamát elviszi, úgyhogy a vízkivétel alatt a Schwarza medre az év 9 hónapjában száraz. A víz egy része a Dunába