Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Fertő tó vízszínszabályozása

A Fertő-tó vízszintszabályozása 23 ban a Fertő vízállása 90 cm-rel volt magasabb az előírtnál, tehát a víz viszonylag nagyon híg volt. Tartós szárazság idején a vízállás ennél közel 1,5 m-rel alacsonyabb is lehet, amikor a víz töménysége a mértnek még a kétszeresét is meghaladhatja, hiszen a nagy párolgás folytán valósággal besűrűsödik. A mérési eredmények részletes közlése és éltékelése nem feladatom, itt számunkra csupán az az eredmény fontos, hegy a Fertő tó vize öntözés céljaira nem alkalmas. Nézzük ennek műszaki és gazdasági következményeit. A Flanság — mint az már a múlt század végén bebizonyosodott — víz nélkül nem lehet meg, a szénatermés kellő altalajnedvesítés elmaradása esetén egész egyszerűen elpusztul. Ezért létesítették már 1898-ban a Hanság-csatorna duzzasztóit, amelyek a Fertő vizét visszafogják és a Hanságban a talajvizet kellő szinten tartják. Később kivezették a vizet a távolabb fekvő területekre is. A Hanságot tehát különösen aszályos időszakban a lehető legrosszabb minőségű vízzel öntözik. Hogy az eltelt 60 év alatt még nem panaszkodtak az öntözött területek elszikesedése miatt, annak fő oka az lehet, hogy a Hanság talaja talajvíz-táplálást is kap (lásd [1] és [19]), amely tiszta víz lévén, ellensúlyozza a szikesedést: de másik oka az is lehet, hogy eddig erre a körülményre talán nem is ügyeltek eléggé. Ezért rendkívül fontos volna a Hanságban részletes talajvizsgálatokat végezni, hogy vajon megengedhető-e a jövőben is a Fertő- vízzel való öntözés. Mindenesetre kívánatos volna a Hanságot minél hamarabb tiszta öntözővízzel ellátni, vagy a Fertő vizének a minőségét megjavítani, hiszen a Hanságcsatorna és a Rábca mentén más öntözések is vannak, vagy lesznek. A Hanság megfelelő minőségű vízzel való ellátása tehát sürgős feladat. Ebből a szempontból nem tekinthető kielégítő megoldásnak az Ikva folyó árvizeinek a Fertő tóban való tervezett tározása sem, mert az átmeneti hígítás után továbbra is csak a rossz minőségű tóvizet adná a Hanságnak. 2. A halászat helyzete Ha a Fertő és Hanság gazdasági hasznosításának kérdéseit vizsgáljuk, magyar szempontból kétségtelenül a Hanság öntözését illeti az első hely, de közös, magyar és osztrák szempontból nézve, a halászat is igen fontos tényező mind a jelenlegi helyzetben, mind pedig a jövő fejlődése szempontjából. Valamikor a Fertő halászata rendkívül virágzó volt és különösen Bécs élelmezésében játszott nagy szerepet. Nem kell itt másra hivatkozni, csupán arra a 16. század második feléből származó adatra, amely szerint a tó vizének leapadása miatt a bécsi piacról elmaradt a fertői hal és az uralkodó bizottságot küldött ki az ok kivizsgálására. Tehát akkor a halászat adta a Fertőn a legnagyobb jövedelmet. A Rába és a Hanság-csatorna kikotrása (1893) után a víz a Fertőben erősen megapadt és a halászat is fokozatosan elsorvadt. A gyakori és hosszantartó alacsony vízállások, a kevés és rendkívül sekély víz a halállomány nagymérvű pusztulását okozták. Dr. Varga Lajos és dr. Mika Ferenc [9]—[12] adatai szerint pl. az 1929—30. években, amikor a tó vize az 1926—27. évekhez képest jelentékenyen leapadt, a fogott halmennyiség is 1/5—1/20 részre csökkent, csupán a magyar tórészen.