Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata

Az esőztető berendezések szórófeje ï I 1 szőlők öntözése: általában a kis intenzitású csapadékot adó és közepes távolságra szóró fejek a megfelelőek, amelyeket középmagasan helyeznek el; gyümölcsösök öntözése: alulról történő öntözésnél lapos hajlásszögű szórócsővel (fúvókával) ellátott kis intenzitású csapadékot adó, kis- vagy közepes szórási távolságra dolgozó szórófejeket alkalmaznak, közvetlen a talajfelszín fölötti alacsony elhelyezéssel; felülről történő öntözésnél a szokásos, vagy pedig változtatható hajlásszögű, kis intenzitású csapadékot adó, nagy távolságra szóró fejek szükségesek, magas elhelyezéssel (4—6 m); erdő öntözése: általában a gyümölcsösök felülről történő öntözésénél alkalmazott szórófejek szükségesek, igen magas elhelyezésben (5—8 m-ig). Tiszta vizet bármilyen típusú szórófejen kipermetezhetünk. Eltérő kívánságok merülnek fel mégis akkor, amikor a tiszta vizet fagyvédelmi vagy egyéb különleges célokra használjuk fel. A fagyvédelmi feladatok a kora tavaszi fagyoknál jelentkeznek. Ekkor igen finom cseppalakban és igen egyenletesen permetezzük a vizet a rügyekre, virágokra, fiatal hajtásokra és levelekre. Az öntözővíz megfagy és a megfagyás során lassan felszabaduló fagyási hő megvédi a növényeket a fagykároktól. Fontos, hogy a védő jégborítás igen kis vastagságú legyen. Ennek megfelelően a fagyvédelemnél a kis intenzitású és igen finom csapadékot adó. de ugyanakkor nagy területet öntöző szórófejek a legjobbak. A különleges öntözési feladatok között említhetjük meg például a külföldön néhol szokásos nyári üdítő és őszi színező gyümölcsöntözést. Almafáknál a finom vízcseppekkel bevont gyümölcs szép színt kap. Ennek a színnek a biztosításához a permetezést a kis intenzitású és igen finom csapadékot adó, kis vagy közepes távolságra szóró fejekkel lehet a legjobban megoldani. A nem tiszla, valamilyen anyagot tartalmazó víz többféle lehet: a növényvédelmi szereket tartalmazó víz, szenny-anyagokat, természetes trágyát, műtrágyát tartalmazó víz. Az ilyen nem tiszta vizeket igen finom permetben és egyenletes eloszlásban, üzemzavar, eltömődés veszélye nélkül kell kipermetezni. Legjobban a kis intenzitású és finom csapadékot adó, de ugyanakkor nagy távolságra, nagy vízmennyiségeket szóró fejek felelnek meg ennek a feladatnak. (A szórási távolságot természetesen korlátozza a cseppek megkívánt kis mérete.) Szennyvíz kiöntözésénél higiéniai szempontból jók a kis hajlásszögű szórófejek. Téli szennyvízöntözésnél pedig a fagy ellen védett szórófejek felelnek meg. A mezőgazdasági permetezési feladatok megoldásánál a törekvés általában az. hogy ugyanazzal a szórófejjel több feladatot is megoldjanak (pl. szántóföldi öntözés és növényvédelmi öntözés). A közepes intenzitású szórófejek erre a célra a legjobbak. Az egyéb jellegű permetezési feladatok között említhetjük meg a sportpályák, a repülőterek öntözésének, a szén- és fadepóniák nedvesen tartásának, benzinraktárak hűtésének, a por elleni küzdelemnek stb. feladatait. Ezeknél a feladatoknál általában a kis intenzitású csapadékot adó, közepes és kis távolságra szóró, s gyakran a felszín alatt süllyesztve elhelyezett szórófejek a legmegfelelőbbek. A szórófejek egy-két jellemző tulajdonságát az egyszerű összehasonlíthatóság kedvéért a következő három számból és esetenként egy betűből álló j e 1 с s oportba (XI. táblázat) foglaljuk össze: Az első szám jelképezze a kiszórt csapadék átlagos intenzitását a már megismert, nagyságrendi osztályok szerint. 4 Vízügyi Közlemények