Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata

Az esőztető berendezések szórófeje ï I 1 helyezzük el; a körök a négyzet középpontjában metszik egymást. A négyzet oldalhossza: l = \2R = 1,41 R (9) területe pedig, amely lényegében egyetlen szórófej teljes hatásterületével egyenértékű, a következő: F = l

2 = V2R У2R = 2,0 R

2 (10) Az egész négyzet 57%-a ebben az esetben kétszeresen átfedett terület. Az egyszerű egyenlőoldalú háromszöges kötésnél a szórófejeket egyenlőoldalú háromszög sarokpontjain helyezzük el, a körök a háromszög belsejében egy pontban metszik egymást. A háromszög oldalhossza: l =J[3~R = 1,73 R (11) magassága m = 1.5 R, kétszeres területe pedig, amely lényegében egy szórófej teljes hatásterületével egyenértékű, a következő: F = 2|

=

2^_^ = 2,

6fí2 (12

) Az átfedett terület ebben az esetben mindössze 21%-os. Számos más kötési módot a 16. ábrán és a IX. táblázatban ismertetünk. A körszeklor alakú területet öntöző szórófejeknek számos előnyük van: a) a szórófejek száraz területen helyezhetők át, b) a keskeny területeket is jól lehet öntözni és c) a terület szélső határvonalaihoz és a különböző növényekkel bevetett területek belső határvonalaihoz (pl. konyhakerti öntözésnél) jól lehet igazodni. A körszektor alakú területet öntöző szórófejek önműködően forognak a szektoron belül oda—vissza. Az öntözött körszektor rendszerint — mint láttuk -— egyharmad vagy kétharmad környi alapterületű, beállítható azonban gyakran 5—15°-ként is. A 240°-os körcikket önzötő szórófejek téglalapos és egyenlőszárú háromszöges, a 120°-os szektoros szórófejek egyenlőoldalú háromszöges kötésben helyezhetők el. Ezek adatait ugyancsak a 11. ábrán és a IX. táblázatban mutatjuk be. A kötésben felállított eddig tárgyalt bármelyik típusú szórófejnél, a többszörösen fedett területeken, az intenzitás változását, jellemző pontokról jellemző pontokra haladva, a sugármenti eloszlási ábrák megfelelő ordinátáinak összegezésével határozzuk meg. Kétszeres, háromszoros, sőt négyszeres átfedésről is beszélhetünk. A négyszeres átfedésnél például, ha az éppen olyan helyen jelentkezik,' ahol az intenzitás az átlagos intenzitásnak a fele, akkor itt végső értékként az átlagos intenzitás kétszeres értékét figyelhetjük meg. (Egyidejűleg dolgozó szórófejeknél ez nagy intenzitást, ugyanazon szórófej továbbvitele esetében csak nagy vízmennyiséget jelent.) A közvetlenül négyszög alakú területet öntöző szórófejek ma már ritkábbak. Ezeket általában kertek, parkok és konyhakertek öntözésénél használják. Az elnyújtott kör- vagy négyszög alakú területek egyirányú szél esetében és lejtős területen alakulnak ki. A szélhatáshoz pl. a szórófejek elhelyezési vonalainak (mellékvezetékeknek) egymástól távolabbi helyezésével és a szórófejek egymástól való