Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

.154 Kisebb közlemények igen elfajult kanyarulatok sorozata. A meder talaja ugyanis homokos kavics, ami nem áll ellen az átvágás miatti sebességnövekedésnek. A felesleges energia új kanyart ás, míg a sebesség a hosszabb úton le nem csökken. Az átvágások tehát nem vezettek célra. A terv másik részében előirányzott partburkolások és vezetőművek az eltelt 36 év alatt több-kevesebb lendülettel épültek, de még ma sincsenek befejezve. Ez a fajta szabályozás jelenleg eredményesebbnek mutatkozik az átmetszéseknél. A folyó medre egyébként az alsó szakaszon mélyülő tendenciát mutat. A Mura folyó árvízhezimának számításához a következő adatokat sikerült felkutatnunk: magyar adatok közül a letenyei híd szelvényében levő vízmérce adatsora 1891től, és néhány vízhezammérés az 1941—43-as évekből. Fellelhető volt a folyó alsó szakaszának az 1941. évi felvételi hossz-szelvénye a torkolattól Muraszerdahelyig. A felvétel keresztszelvényei és helyszínrajzai néhány keresztszelvény kivételével elvesztek. Jugoszláv adatok: a vízrajzi évkönyvben találhatók vízállás- és 1954-től napi vízhozamadatok. Itt meg kívánjuk jegyezni, hogy a jugoszláv vízmércék ,,()" pontjait az 1940—44-es években többször is áthelyezték, de az alapsík megjelölése minden esetben „Adria felett" volt. Az ebből fakadó nehézséget az évi kis- és középvízállások segítségével hidaltuk át. Osztrák vonatkozásban is a vízrajzi évkönyvek adataira voltunk utalva. Tekintve, hogy a Mura legnagyobb része osztrák területen folyik, itt állt a legtöbb vízmérceadat rendelkezésre. A mércék közül néhányat a múlt század 50-es éveiben kezdték észlelni, pi. a leobenit 1854-ben, a grazit 1850-ben slb. A folyó vízjárása elég kiegyensúlyozott. Az 5%-os és 95%-os tartósságú vízállások közötti különbség a letenyei vízmérce szelvényében csak 163 cm, ami vízhozamokat tekintve l:4,9-es arányszámnak felel meg. A teljes vízjáték a letenyei szelvényben 377 cm. A folyón eddig észlelt legnagyobb árvíz 1938 májusában volt. A folyó teljes hosszán ez volt a mértékadó árvíz, általában 0,5-—1,0 m-rel haladta meg a többi árvizet. A folyó jelenlegi árvízhozamainak megállapításához valószínűségszámítást végeztünk Letenye, Verzsej, Landscha és St. Georgen ob Judenburg állomásokra. A számítás legnagyobb akadálya az volt, hogy a víz hozamgörbét az évkönyvi adatok alapján kellett megszerkeszteni. Az osztrák évkönyvek 1949-től tartalmaznak vízhozamadatokat, de azokból nem minden esetben lehetett használható vízhozamgörbét szerkeszteni. így nem tudtuk használni például Frohnleitent sem, ami pedig — tudomásunk szerint — az osztrák vízügyi szolgálat legmegbízhatóbb állomásai közé tartozik. A jugoszláv Verzsej re az évkönyv napi vízhozamértékei megfelelő vízhozamgörbét adtak, míg a letenyei vízhozamgörbét a keresztszelvény adatai alapján extrapoláltuk. A felhasznált állomásokra Foster-Iiibkin módszere szerint végzett valószínűségszámítással kaptuk az egyes árvízhozamokat, melyeket az I. táblázatban foglaltunk össze. Ezen adatok alapján szerkesztettük meg a Mura folyó hidrológiai hossz-szelvényét (3. ábra). A hidrológiai hossz-szelvény szerkesztéséhez 1. táblázat A különböző valószínűségű árvízliozaniok F km« Arvízhozam Középvízhozam F km« 1 % 3% 1 10% előfordulási valószínűsége KöQ F km« Q m

3/s 4 m

3/s, km« Q m'/s q m

3;S, km' Q m*/s q m

3/s, km' KöQ m

3/s Köq m

3/s, km' St. Georgen ob Judenbii rg 2 342 742 0,316 619 0,264 500 0,214 46 0,0196 Landscha 8 347 942 0,113 831 0,100 713 0,086 142 0,017 Verzsej 10 436 925 0,089 815 0,078 705 0,067 170 0,0163 Letenye 13 026 1110 0,085 1006 0,077 875 0,067 175 0,0134