Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai
A talaj kapillaritásának (mérnöki vonatkozásai 119 megadott kifejezést kapjuk: n 2 kh: (20) -/ oro , -?oro , -5 oro , , -/0 oro uton •90° mely szerint parabola. az út-idő függvény másodfokú Az 5. ábrán számpéldát dolgoztunk ki a vízszintes vonal mentén táplált víz szétterülésének érzékeltetésére. A nedvesítési kontúr kezdetben — mikor a vízszálak önsúlya a kapilláris erőkhöz képest elhanyagolható — kör, a későbbi deformációt a gravitáció okozza. Az elrendezés az alagcsöves öntözés alapesetének felel meg. A képlet azt is lehetővé teszi, hogy számítsuk a tetszőleges helyzetű elemi sávon az időegység alatt átszivárgó (vagy pl. a növények által felvehető) vízmennyiséget. 5. ábra. Vízszintes vonal mentén betáplált víz kapilláris nedvesítési kontúrja, az áramlás kezdetétől számított 1, 2, 5 és 10 óra elteltével Bild 5. Umrisslinien der kapillaren Befeuchtung bei auf horizontaler Linie zugefiihrtem Wasser, nach Verlauf von 1, 2, 5 und 10 Stunden nach Beginn der Strömung Weiland [35] megvizsgálta a vízszintes áramlásnak azt a sajátos esetét, mikor a vízszálak a víztükör feletti különböző magasságban helyezkednek el. Egy fordított U alakú csövet homokkal töltött meg, száraiban különböző magasságú vízszintet állítva elő; az öö-síkon (6. ábra) káliumpermanganátot adagolt, melynek előrehaladása jól kirajzolódott. Kísérletei szerint a vízszintes áramlás sebessége a víztükörtől való távolsággal csökken. Ez a vízszintes irányú mozgás a kapilláris szifon-hatás egyik összetevője, mellyel sok szerző foglalkozott ( Hädicke, Versluys, Laughlins). Versluys egy U alakú csövet dünehomokkal töltött meg ; egyik végét változtatható szintű vízbe mártotta, és mérte a másik végén eltávozott vízmennyiséget (ez a vízszintes ágnak a víztükörtől való távolságával rohamosan csökkent: z — 14 cmnél 6,6, z = 44 cm-nél 0.27 és г = 84 cm-nél 0,05 cm 3/óra volt). A szifonhatás adott esetben jelentősen megnövelheti a csatornák vízveszteségét. Jó példa erre a 20 km hosszú Berlin-stettini hajózócsatorna esete, ahol a töltés vízzáró tömörítését eredetileg a vízfelszín feletti 30 cm magasságig végezték el. Amikor ezt a síkot 40 cm-rel megemelték, a vízveszteség 28 1/s-ról 6—6,5 1/s-ra csökkent. (K. Beger megfigyelései). 6. ábra. A kapilláris szifonhatást előidéző vízszintes áramlás sebessége a vízfelszíntől számított különböző magasságban ( Weiland nyomán) Bild 6. Die Geschwindigkeit tier kapillaren Hebewirkung hervorrufenden horizontalen Strömung in verschiedenen Höhen über dem Wasserspiegel (nach Weiland )
