Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai
120 Rétháti László 3. A kapilláris tartományok definíciója Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt annak a kapilláris zónának van legnagyobb jelentősége, mely — mint „kapilláris szegély" — a gravitációs vízszint felett kialakul. Tömegét és fizikai jellemzőit a felszíni behatások (infiltráció, hőmérsékletváltozások) alig érintik, egy esetleges veszteség után az egyensúly törvényszerűen és gyorsan helyreáll. Nagy tömege olyan — folyamatosan rendelkezésre álló — vízkészletet jelent, melynek egyes élettani (agrotechnikai) és fizikai jelenségeknél (jéglencseképződés stb.) meghatározó szerepe van. Mind emellett a kapillaritás fizikai törvényei, a talajra jellemző „állandók" is a szabad vízfelszínről kiinduló kapilláris emelkedési folyamatból állapíthatók meg legjobban. 7. ábra. A Jamin-féle cső és a kapilláris hiszterézis (dréneződés és felszívás) Bild 7. Die Jaminsehe Röhre und die kapillare Hysterese kialakuló meniszkusz felületi nyomása egyensúlyt tud tartani éppen a felemelt vízoszloppal. Ha a csövet előzetesen telítjük, a meniszkusz nagyobb magasságban, a fizikai feltételeknek eleget tevő valamely kis átmérőjű keresztmetszetben alakul ki (7. ábra). Ez a jelenség a kapilláris hiszterézis. Fent elmondottak a talajra is érvényesek. Az előzetes telítés esetében itt olyan járatok is megtelnek, illetve tartanak vissza vizet, melyekbe felszívás útján a víz nem tudott volna behatolni. A két állapot közötti különbség a víztartalomban jut kifejezésre. Ennek magassági értelemben vett eloszlását mindkét esetben az jellemzi, hogy a vízfelszín felett állandó, majd fokozatosan csökken, és függőleges aszimptotához tart. A határmagasságokra vonatkozóan Lambe [16] jelöléseit fogadhatjuk el (8. ábra). Zunker [38] megállapítja, hogy a vízfelszívás során két jellegzetes zóna alakul ki: a zárt és nyílt kapilláris tartomány. A felszívás folyamatát a következőképpen írja le. Kezdetben a durva pórusok meniszkuszai előresietnek, A kapilláris tartományok értelmezésekor különbséget kell tennünk száraz talajok vízfelszívása és előzetesen telített talajok drenéződése között. Ha egy periodikusan öblösödő-szűkülő, ún. Janimcsövet vízbe mártunk, az kapillárisán olyan magasságig telítődik, ahol valamely nagy átmérőjű keresztmetszetben Relativ nedvesseg, r H. 60671 8. ábra. A drénezés és felszívás után kialakult víztartalomeloszlás és kapilláris magasságok (Lambe jelöléseivel) Bild 8. Nach Drainung lind Aufsaugung entstandene Wassergehaltsverteilung und kapillare Höhen ( mit Bezeichnungen nach Lambe)
