Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai

116 Rétháti László ahol /л — a graduáltságtól függő tényező, e — a talaj hézagtényezője, d

w — a hatékony szemnagyság. Hasonló alakú képletet találunk az újabb irodalmi közleményekben is (34,3] : <n

) ahol а С állandó értéke a megfigyelések szerint 0,1—0,5 között változik. Ezek a formulák felelnek meg a hajszálcsövekre levezetett (5) egyenletnek. A szerzők maguk is belátják általában, hogy ezek gyakorlati alkalmazásának lehetősége igen korlátozott. Átvette a talajfizika a kapillárisokban kialakuló sebesség képletét is. A levezetést csak a hidraulikus gradiens kifejezésében kellett módosítani; a Darcytörvény értelmében — — • «2) n z és ha feltételezzük, hogy talajra is van egyértelműen meghatározható h

c aktív erő, akkor a (7) képlet analógiájára: t = n h

c In К h

c — z (13) Hogy a gyakorlat milyen mértékben igazolja az „ideális talajra", illetve a hajszálcső-analógiára alapozott elméleteket, arra még később visszatérünk. '2. A kapilláris víz különböző megjelenési formáinak mozgása A felszín alatti vizek osztályozása igen nehéz feladat. Egységes szempontokat választani nem is lehet, mert a hidrogeológiát pl. a víz eredete érdekli, az agrotechnika a víz „mozgékonyságát", vagyis a növényi felhasználás lehetőségét, a fizikus pedig az erőhatásokat vizsgálja. így beszélhetünk mélységi és infiltrációs, holt- és diszponibilis vízről, kötött és szabad vízről, illetve ezen belül számos alcsoportról. A különböző szakágakon belül sem alakult ki egységes álláspont, évről évre új javaslatok születnek. IIa mérnöki vonatkozásaiban vizsgáljuk a kérdést, az osztályozás a következő követelményeknek kell, hogy eleget tegyen: a) minden csoporton belül azonos legyen a fizikai erők rendszere, b) egységesen érvényes, közös törvényszerűségek alapján lehessen a velük kapcsolatos jelenségeket — elsősorban az áramlás jellemzőit — meghatározni, c) az osztályozás alkalmazkodjék a gyakorlati feladatokhoz (utánpótlási lehetőségek, víztartalom stb.). I Higros2lrápil(us vh (póro]] \ Qí filmviz -Ф -ф =»> СЛ « J siegle tviz (Ii -o a> с \finomkapill. viz | 'O > [támaszkodó k\ [fûgqô kapill. viz | 0 о =» 1 nijilt kapill. viz 1 1 6 О 1 zárt kapill. viz] "S ! \ о E 1 VK. 6060 1 — -| qravitaciôs viz\ 1. ábra. A víztükör feletti talajnedvesség megjelenési formái 13Uli 1. Erscheinungsformen lier Bodenfeuchtigkeit über dem Wasserspiegel