Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai

A talaj kapillaritásának (mérnöki vonatkozásai 117 Ezeknek a szempontoknak véleményünk szerint a Zunker-jéle ismert osztályozás tesz leginkább eleget [38]. Az 1. ábrán olyan sorrendben tüntettük fel az általa definiált különböző megjelenési formákat, ahogyan az a nedvesítés, illetve infiltráció egyes fázisainak megfelel (ebbe a képbe csak az ozmotikus víz és a „szivárgó" víz nem illeszthető be mint különleges esetek). Az ábrázolás rámutat arra is, hogy az egyes típusok milyen magasságban helyezkednek el a víztükör felett, és hogy két tartomány van csak, mely közvetlenül ebből táplálkozik; meg kell jegyeznünk, hogy higroszkopikus (kötött) víz minden talajszemcse körül kialakul, így természetesen a víztükör alatt fekvő részecskék körül is. Lényeges azt is leszögeznünk, hogy a „finomkapilláris víz" az erőhatásokat illetően határhelyzetet foglal el az önálló egységek és tartományok között: hidrosztatikus nyomást csak utóbbiak tudnak közvetíteni. Adott esetben mindig azt kell megvizsgálnunk, hogyan oszlik meg a talaj vízkészlete az egyes típusok között és hogyan változhat meg ez az eloszlás — térben és időben — külső erők hatására. Nagyon eltávolodnánk a cikk tárgyalói, ha a higroszkopikus - és tapadóvizek mozgási törvényeire kitérnénk. Ezen a téren Schofietd kutatásai sok kérdést tisztáztak, a „pF-értékek" ismeretében ma már néhány gyakorlati feladatot is meg tudunk oldani [28, 29]. A talaj hajszáicsöveiben lejátszódó, de nem kapilláris jellegű jelenség az ozmózis és etektroozmózis is; utóbbi a finom szemcséjű talajok víztelenítésénél és szilárdításánál eredményesen alkalmazható. A szivárgó kapilláris víz áramlási sebessége különböző lehet, aszerint, hogy alsó és felső felületét meniszkuszok határolják-e, vagy nem. A 2. ábrának megfelelően három eset lehetséges; a sebesség Zunker szerint a következőképpen számítható (a jelöléseket 1. az ábrán): z + H a) v = k (gravitációs szivárgás) (14) z H -f z -f h b) v = k (kapilláris szivárgás) (lo) z h •7 2 c) v-k (függő kapilláris víz mozgása) (16) Míg az első két képlet megfelel a hidraulika törvényeinek, a c) formula Zunker azon megfigyeléseiből született, hogy a szivárgást akadályozó felső meniszkuszok „emelőereje" /)/2-vel nagyobb, mint az alsóké. 2. ábra. A lefelé irányuló függőleges áramlás (szivárgás) különböző esetei Bilcl 2. Verschiedene Fälle der abwärts gerichteten vertikalen Strömiing-Sickeriunj