Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése

130 130 Puskás T.—Szesztay К.—

Zsuffa I. Távolság о torkolattal, t, fkm Iw.eos; 1 8. ábra. Az áramlási középsebességek alakulása 108,00 m A.í. nagymarosi duzzasztásnál különböző vízhozamok esetében Bild 8. Einwirkung des Staues auf die Gestaltung der Strömungsgeschwindigkeiten, (a = natürlicher „ Zustand; b = gestauter Zustand) böző — feltételezett vagy előrejelzett — nyári csapadék esetére adja meg. Legkorábban általában február elején adható ki az előrejelzés, amelyet azután — az időközben hullott csapadék alapján — fokozatosan javítani lehet. A nyári időszak közepes vízhozama általában igen tág határok között ingadozik. Az őszi és téli időszak hidrometeorológiai adatainak figyelembevételével készített előrejelzés az ingadozás eredeti értéktartományának 35—40%-ára csökkentett határok közé szorítja a várható vízhozamot. A várható vízhozamok — és ezzel együtt a termelhető energia — kedvezőtlen csapadékviszonyok esetén lehetséges alsó határértékét mintegy 3—4 hétre lehet előrejelezni az apadási görbék vizsgálata alapján. Az időközben lehulló jelentékenyebb csapadék vagy hóolvadás hatására természetesen az előrejelzettnél magasabb vízállások, ill. nagyobb vízhozamok alakulhatnak ki. Az elmúlt évben a Duna orsovai mércéjére vonatkozóan végeztünk ilyen feldolgozást a Vaskapun való áthajózás számára készített kisvízi előrejelzési segédletekkel kapcsolatosan [9]. Az erőmű üzemével kapcsolatosan fokozottan előtérbe kerül a jégvtszonyokra vonatkozó előrejelzések kérdése. Ldszlóffij Woldemár [2] és Horváth Sándor [3] ilyen tárgyú munkáinak és a folyóink jég viszonyaira vonatkozó statisztikai adatoknak [15] a felhasználásával bizonyára összeállíthatók volnának a természetes jégjárási viszonyokra vonatkozó előrejelzések segédletei. Külön feladatot jelent a duzzasztás jégjárásra gyakorolt hatásának a vizsgálata.