Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése

A Duna-csatornázás 97

) III. A DUZZASZTÓMŰVEK KEZELÉSÉNEK HIDROLÓGIAI SZEMPONTJAI A műtárgyak biztonsága és a vízerőtelepek üzeme megkívánja, liogy a duzzasztóművek kezelésére vonatkozóan a vízjárás szokásos adottságait, és az előfordulható rendkívüli viszonyokat is figyelembe vevő utasítás készüljön. Ennek összeállításában a hidrológiai, ill. vízjárási adottságokra és számos egyéb szempontra is figyelemmel kell lenni. Itt csak a duzzasztóművek kezelési utasításának elkészítésével kapcsolatos hidrológiai vonatkozású kérdésekhez kívánunk adatokat szolgáltatni és gondolatokat felvetni. Bizonyos tekintetben ezek az adatok a tervezési, méretezési munkákban is támpontul szolgálhatnak. 1. A duzzasztás megszüntetésére mértékadó vízhozamok megválasztása A duzzasztóműveken átbocsátott vízhozam növekedésével fokozatosan csökken a vízlépcső magassága, és — ha a duzzasztási szint az eddigi legmagasabb vízállás fölött van — egyre hosszabb szakaszon alakulnak ki a természetes vízállástartomány felső határát túlhaladó vagy megközelítő vízállások. A tervezés egyik fontos kérdése annak a felső határhelyzetnek a megállapítása, amelynél a termelhető energia értéke már kisebb a duzzasztás okozta károk megelőzésének, ill. elhárításának költségeinél, vagyis a duzzasztás fenntartása nem gazdaságos. A duzzasztás megszüntetésére mértékadó vízhozam megválasztásával kapcsolatban foglalkozni kell a duzzasztómű szelvényén átbocsátható vízhozamokkal, de mérlegelni kell számos egyéb szempontot is. a) A duzzasztómű szelvényén átbocsátható vízhozamok A vízlépcsők egyes műtárgyainak vízátbocsátó képessége, a tervezési feltételekhez igazodva, a természetes vízhozamtartomány kisebb-nagyobb hányadára terjed ki. Példaképpen lássuk :— az egyik tervváltozat nyomán— a Nagymarosnál feltételezett duzzasztóműre vonatkozóan a következő üzemi viszonyokat, ill. előírásokat. A) A vízerőtelep üzemben van a) Ha a Duna vízhozama kisebb 3000 m

3/s-nál — a vízerőtelep kiépítési vízhozamánál — minden víz a turbinákon folyik át. b) Ha a vízlépcsőn 3000 és 7000 m

3/s közötti vízhozamot kívánnak átbocsátani, a felső táblákat kell megfelelően süllyeszteni

2. c) Azokban a ritka esetekben (az 1946—55. évi vízhozamtartósságok szerint évenként átlagosan 1 napon át), amikor a vízhozam 7000 m

3/s fölé emelkedik, a nyílásokat a két tábla együttes emelésével részben vagy egészben szabaddá kell tenni. A táblák teljes kiemelésére mintegy 12 500 m

3/s vízhozamnál kerül sor. B) Az erőtelep nem bocsát át vizet a) Ha a vízhozam kisebb 4500 m

3/s-nál, a vízátbocsátás a felső táblák sülylyesztésével történik. b) Ha az átbocsátandó vízhozam meghaladja a 4500 m

3/s-ot, a két táblát együttesen kell emelni. A táblák teljes kiemelésére kereken 11 000 m

3/s-nál kerül sor. " Л kereken 7000 m'/s határérték és a további számértékek a tervezés mai állapotában legvalószínűbbnek látszó duzzasztási szint esetére vonatkoznak. 7 Vízügyi Közlemények