Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - V. Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén

7(5 Szitkey László II. táblázat — Tabelle II Néhány városi vízművünk fejlődése 1937—1957. évek között Entwiekelung einiger ungarischen städtischen Wasserwerke von 1937 bis 1957 Vízmű megnevezése Ellátott lakosság száma, 1000 fő Vízvezetéki hálózat, km Vízmű megnevezése 1937. 1957. Index 1937 = 100 1937. 1957. Index 1937 = 100 Vízmű megnevezése évben Index 1937 = 100 évben Index 1937 = 100 1 2 3 4 5 6 7 Budapest 1174 1520 130 1501 2407 160 Debrecen 60 76 127 85 128 150 Győr 45 57 127 72 111 154 Miskolc 46 100 217 50 164 328 Pécs 46 76 165 106 201 190 Székesfehérvár 31 38 123 54 93 172 Tatabánya 15 28 187 23 110 478 Dorog 5 7 140 5 51* 1020 Eger 20 28 140 25 41 164 Esztergom 16 18 112 33 41 125 Gyöngyös 10 22 220 21 34 162 Kaposvár 20 28 140 29 45 155 Szekszárd 12 17 141 15 28 187 Szombathely 23 44 191 48 77 161 Vác 20 24 120 42 51 122 Veszprém 17 20 118 35 58 166 Balatonfüred 3 7 234 8 20 250 Szigetvár 6 7 117 6 10 167 Törökszentmiklós 3 10 333 7 15 215 (Az 1937. évi adatokat Papp Remig : ..Adutok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan" című, a Vízügyi Közlemények 1937. évi 1. számában megjelent tanulmányából vette át a szerző.) * Kettős távnyomóvezeték épült az Esztergom melletti Duna parti líj vízbeszerzőhelyhez. Bemerkungen : Die Kolonnen: 1. liennenung îles Wasserwerkes. 2 — 4. Anzahl der versorgten Bevölkerung je 1000 Personen. 2. Im Jahre 1937. 3. Im Jahre 1957. 4. Index, wenn 1937 — 100. 5—7. Wasserleitungsnetz km: 5. Im Jahre 1937. 6. Im Jahre 1957. 7. Index, wenn 1937 = 100. A körzeti vízellátások, vízelvezetések átlagos maximális termelése a törpe vízművekhez képest is alacsonyabb, mert ez rendszerint egyetlen pozitív fúrt kút túlfolyó vizével azonos. Nagyobb települések ellátására sok ilyen rendszer szükséges. így pl. Hódmezővásárhelyen 99, Makón 55, Szentesen 52, Tiszaföldváron 38, Kunszentmártonban 30, Csongrádon 29, Cibakházán 20, Zsámbokon 11 működik. A vízellátó művek víztermelési kapacitásán azt a legnagyobb napi vízmennyiséget kell érteni, mely a vízadó rétegek természetes állapotának sérelme nélkül huzamos ideig kitermelhető és a mű hálózatán a fogyasztókhoz eljuttatható. A kapacitást négy fő tényező határozza meg : a) a kutak, források vízadóképessége, b) a szivattyúk teljesítőképessége, c) a nyomócsőhálózat szállítóképessége, d) a tározó térfogat nagysága.