Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - IV. Bélteky Lajos: A törpe vízmű és egyéb vízszolgáltató művek fogalmi meghatározása

54 Bélteky Lajos módoktól nevezetesen a körzeti és a közüzemi vízvezetékelvtől. Vita tárgyát képez­heti azonban, hogy a nem túlnyomóan lakóházakból álló községi telepek, pl. egy-egy gépállomás, állami gazdaság, vagy nagyobb vízigényű létesítmények, mint kórház, iskola, laktanya, ipartelep stb. saját vízellátó berendezése nevez­lietőe-e törpe vízműnek. Minthogy ezeknél a létesítményeknél az ivóvízellátás általában nem közkútszerű és saját csatornahálózatuk is van, nem a törpe víz­műhöz. hanem a közüzemi vízvezetékekhez állanak közelebb. Tekintettel azonban arra, hogy a vízmű nem közüzemi, hanem saját célra szolgál és csak telekhatáron belüli, kisebb kiterjedésű hálózattal rendelkezik, helyesebb, ha az üzemi, intéz­ményi vízmű elnevezést használjuk. Az üzemi, intézményi vízműveken kivül a hazai vízellátó berendezés fogalma is elhatárolható úgy, hogy ez egyes épületek, vagy épületcsoportok saját ellátására létesített, gépi úton előállított nyomással működő vízszolgáltató műve. Ez a meghatározás — úgy hiszem — további magyarázatot nem igényel. Előfordulhat még, hogy községi törpe vízmű látja el egy-egy nagyobb létesít­mény vízszükségletét is, vagy pedig egy üzemi, intézményi vízműről ágazik le a községi hálózat. Ilyen esetekben a vízműnek a községbeli részére a törpe vízmű elnevezés fenntartható. Arra is szükségesnek tartom felhívni a figyelmet, hogy a regionális vízellátást ne nevezzük körzeti vízvezetéknek. Ez utóbbi elnevezésnek ugyanis szakirodal­munkban már múltja van, tehát hagyjuk ezt meg a pozitív artézi kutak vízének a vízadó réteg nyomása melletti elvezetésére szolgáló hálózati és kifolyó rendszer elnevezésére. A regionális vízellátást pedig nevezzük inkább csoportos vízellátás­nak. Vigyázni kell arra is, hogy a körzeti vízvezeték fogalmát ne zavarjuk össze a törpe vízmű fogalmával, mert az előbbi jóval kezdetlegesebb, korszerűtlen s amint azt már az 1938. évi ivóvízellátási naggyűlésen megállapították, ,,az egészséges fejlődés kerékkötője", mert „ahol a körzeti vízvezetékek elburjánzottak, ott nehéz a központi vízmű megépítése mellett hangulatot kelteni". A két vízellátási mód fogalmának összezavarásával magyarázható, hogy egye­sek azzal próbálnak a törpe vízmű ellen hangulatot kelteni, hogy milyen vízmű az, amelyre nem lehet házi vízellátóberendezést rákapcsolni. Ezek a törpe vízmű fogalma alá sorolják nyilvánvalóan a körzeti vízvezetéket is. A törpe vízmű azért tekinthető a magyar falusi vízellátás korszerű és gazda­ságos megoldásának, mert kiküszöböli a közkutas vízellátásnál igen sok helyen mutatkozó hátrányokat és nehézségeket és a magyar falu igényeit az ivóvízellátás biztosítása terén hosszú ideig ki tudja majd elégíteni. A hazai közvélemény és a kormányzat gyorsan átlátta a törpe vízmüvek építésének szükségességét s az újabb hároméves tervben már nagyobb összeg van előirányozva törpe vímüvekre. Felkeltette azonban a törpe vízmű a külföldi szakkörök érdeklődését is. [4 ] Mindennek ellenére tévedés lenne azt hinni, hogy a közkutas vízellátást ezután már nem szabad és nem kell fejleszteni s a jövőben csak törpe vízművek építése jöhet szóba. Minden községben kialakult mostanáig valamilyen ivóvízellátási mód, vala­milyen közkúthálózat, mely a törpe vízmű megvalósításával tulajdonképpen feles­legessé válik. Ott, ahol a jelenlegi vízellátási mód mennyiségileg és minőségileg kielégítő ivóvízellátást biztosít, egyelőre nem gazdaságos a törpe vízmű létesítése,

Next

/
Thumbnails
Contents