Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - IV. Bélteky Lajos: A törpe vízmű és egyéb vízszolgáltató művek fogalmi meghatározása

A törpe vízmű 53 V falusias vízellátásnál a szétszórt közkutak helyett egy-két kútból táplálkozó központi vízművel való vízellátásra. A törpe vízműnek fogalmi meghatározása így hangzik : 5. A törpe vízmű főleg falusi településeken létesített olyan közcélú vízszolgáltató mű, amely túlnyomóan közterületen levő közkifolyókon keresztül, gépi úton előállított nyomással, vagy a rendelkezésre álló forrás természetes nyomásával biztosítja az ivóvizet. A törpe vízműnek tehát az a legjellegzetesebb sajátsága, hogy a lakosság túlnyomó része az utcai közkifolyókon keresztül továbbra is közkútszerű vízellátásban részesül. Ez határolja el a törpevízművet a városi vízműtől, ahol a vízvételi helyek túlnyomóan a lakásokban vannak, míg a törpevízműnél a vízellátás jellege marad közkútszerű. Másik jellegzetessége a törpevízműnek, amely viszont a körzeti vízvezetéktől határolja el, a hálózati nyomás nagysága. A körzeti vízvezetéknél a hálózati nyomás a kútfejnél ritkán éri el a 0,6—0,7 atm-t s a kis nyomás folytán a csősúrlódás a vízvezeték hálózat vízszintes kiterjedését erősen korlátozza. Érthető tehát, hogy a rétegnyomás mesterséges fokozása nélkül a településnek, a községnek csak egy kisebb területét lehet vízzel ellátni, még akkor is, lia a kút vízhozama fedezni tudná nagyobb körzet vízszükségletét is. A törpe vízmű hálózati nyomását legtöbbször mesterségesen állítják elő s a szükséges nyomás nagyságát a tervezésnél úgy állapítják meg, hogy a vízvezetékhálózat legtávolabbi pontján is meg legyen a kellő nyomás legalább egy ejektoros kifolyócsap működtetéséhez. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a községbe bevezetett forrás fakadási szintje olyan magasan fekszik, hogy a kiépített törpevízmű hálózatát kellő nyomással el tudja látni vízzel. A törpe vízmű nagy előnye, hogy fejleszthető. A hálózati nyomást már a tervezésnél úgy lehet megállapítani, hogy a törpe vízmű hálózata bármikor bővíthető legyen. IIa pedig az üzem folyamán idővel felmerül olyan igény, amely a hálózati nyomás növelését teszi szükségessé, az is megvalósítható a hálózat átépítése nélkül. A törpe vízmű, mint az előző felsorolás mutatja, a körzeti és városi vízvezeték között foglal helyet. Törpe vízmű létesítésére elsősorban a 30—300 m

3 napi vízfogyasztású községek jöhetnek szóba, ahol ezt a vízmennyiséget egy vagy két műszakilag helyesen kiképzett kútból lehet kitermelni. Ezeknek az 5000-ig terjedő lakosszámú községeknek egészséges ivóvízzel való ellátása hazánkban igen nagy jelentőségű, mivel a községek 91,6%-a ebbe a csoportba tartozik és lakosaik együttes száma az ország népességének 42,9%-át teszi ki. Mindennek dacára a törpe vízmű fogalmát nem a „törpe" jelző szószerinti értelmezése határozza meg, hanem azok a jellegzetességek, amelyeket az előzőkben ismertettem. A törpe jelző legfeljebb azt kívánja érzékeltetni, hogy ez a vízellátási mód magában hordja annak a lehetőségnek a csíráját, hogy később — ha a szükséglet megkívánja —, egy magasabb fokú vízellátási móddá, városi vagy regionális vízművé legyen fejleszthető. A törpe vízmű, mint a falusi ivóvízellátás egyik megoldási módja — amint láttuk — könnyen és egyértelműen elhatárolható a hozzá közelálló vízellátási