Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések
434 Kisebb Közlemények bjkönnyen felfedezhetők meglehetősen vastag talaj- vagy betonrétegen keresztül is, vagyis nagy a sugárzási energiájuk, c) a vizsgálat elvégzési idejéhez félhasadási idejük megfelelő, d) a lehetőséghez képest a környezet számára maximálisan biztonságosnak kell lenniük, vagyis elég nagy mennyiségben legyenek megtűrhetők vízben és. levegőben; e ) olcsónak és könnyen szállíthatóknak kell lenniök. Az I. táblázatban azokat az izotópokat tüntetjük fel, amelyek leginkább megfelelnek az előzőekben felsorolt követelményeknek. A táblázat 7. oszlopában MeV a magelektronvolt rövidítése. A 10. oszlopában ^C az aktivitás mértékét fejezi ki. Az aktivitás — amely a rádióaktív testek sugárzási intenzitását jellemző mennyiség — alapegysége az 1 curie (1 C). Ez bármely rádióaktív magfajta akkora mennyisége, amelyben 1 sec alatt 3,7 • 10 1 0 atom bomlik szét. I. táblázat Az elszivárgás! vizsgálatoknál alkalmazható izotópok jellemző tulajdonságai Izotóp Fél hasadási idő Atiagcs Hasadásra A képződő Tolerancia ivóvízben (C/l) Sorszám jele Z Atomsúly A sugárzás fajtája Fél hasadási idő gammasugárzási energia (MeV) eső gamma kvantumok mennyisége vízben oldódó vegyület Tolerancia ivóvízben (C/l) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 Na 11 24 ß~, y 15,06 óra 2,06 2 NaHCOa 8 2 K 19 42 ß-, Y 12,44 óra 1,51 0,25 KJ 3 3 Fe 26 59 ß~~. Y 45,10 nap 1,29 1,025 Feci 0.3 4 Zn 30 65 ß, Y 250,00 nap 1,12 0,44 ZnCl 2 6 J 53 131 ß~. Y 8,05 nap 0,36 1,035 Naj 0,06 Kisebb egységek: 1 curie = 10 3 inilicurie = 10 G mikrocurie (/xC). A táblázatból kitűnik, hogy a legmegfelelőbb izotóp a Na—24, amelynek az energiája nagy, 2.06 MeV és ivóvízbeii toleranciája nagy (8 ju.C/1). Hibája azonban a rövid fél-hasadási időszak. Hosszabb ideig tartó megfigyelési munkáknál célszerűbb ezért Zn—65, J—131 vagy Fe—59 izotópot alkalmazni. Az izotópok alkalmazhatóságának bizonyítása A Gdanski Vízépítési Kutatóintézet a következő két módszert vizsgálta meg,, először laboratóriumban, majd a valóságban: a) a Geiger—Müller-féle számlálót a függőleges furatokon át süllyesztik lej b) a számláló mozgatása a csővezetéken belül történik. Ez utóbbi esetben tehát a számlálót és a csővezetéken kívül a szivárgás helyén létesült rádióaktív gócot minden esetben maga a csővezeték fala választja et egymástól. cm cm 1. ábra. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei a) 25 cm-enként; b) 50 cm-enként történő szondázásnál.
