Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - II. Kovács György: Talajvízáramlás hozamának meghatározása vízháztartási vizsgálatok alapján
TA LA JVÍZA RAMLÄ S HOZAMÁNAK MEGHATÁ ROZÁ SA VÍZHÁZTARTÁSI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN KOVÁCS GYÖRGY a műszaki tudományok kandidátusa A Bodrogzug vízmentesítési tervének szerves része azoknak a vizeknek az elvezetése is, amelyek az árvizes időszakon kívül szivárogva érkeznek a két duzzasztott folyó felől a mentett területre és emelik annak talajvizét. Ennek elvezetéséről a belvízcsatornák gondoskodnak olyan formán, hogy a talajvizet megcsapolva az állandóan működő átemelőtelephez vezetik a fölösleges vízmennyiséget. A duzzasztott folyószakaszok felől a talajvíz felé történő szivárgás mennyiségi meghatározására részletesen kidolgozott és általánosan elfogadott számítási módszer még nincs. Olyan eljárást igyekeztünk azért meghatározni, amely a ténylegesen kialakult talaj vízfelszín ismeretében, a vízháztartási jellemzők figyelembevételével lehetővé teszi a keresett szivárgó vízhozam számítását. A módszer alapja a vízháztartási jelleggörbe meghatározása, amely a beszivárgás és a párolgás különbségét ábrcizolja a mélység függvényében. Dolgozatunk első felében ezt a számítási eljárást ismertetjük, majd azután rátérünk a címben jelzett számítási mód gyakorlati alkalmazására. v I. A talajvíz vízháztartása A talajvíz utánpótlásáról Magyarországon két vélemény áll szemben egymással. Az egyik szerint a helyi csapadéknak nincs döntő szerepe a talajvíz pótlásában. Az évről évre megújuló készletet az a csapadék biztosítja, amely az Alföld peremén szivárog be a víztartó rétegekbe és azokban áramlik az Alföld belseje felé (Rónai A. [16]). Ezzel szemben a másik feltevés azt vallja, hogy a talajvíz főtáplálója az a vízmennyiség, amely a helyi csapadékból beszivárog (Ubetl K. [20]). Anélkül, hogy a két ellentétes vélemény részletes ismertetésébe bocsátkoznék, csak utalok arra, hogy elvégeztem az összehasonlításukat [9]. A felsorolt érveket és ellenérveket összefoglalva úgy vélem, hogy a normális talajvíz főtáplálója a közvetlen csapadékbeszivárgéis, megcsapolója pedig a párolgás. (Normális talajvíz előfordulásnak nevezzük azokat a talajvizeket, amelyek fölött mezőgaz1A talajvízháztartási vizsgálatokkal kapcsolatos elvek szerző által készített összefoglalását a Magyar Tudományos Akadémia 195S. évi pályázatán a Talaj vízháztartás jelentősége hazánk vízgazdálkodásában mímü díjat nyert tanulmánya tartalmazza. Az abban lefektetett elveket ismerteti, illetve fejleszti tovább ez a tanulmány, amelynek célja a természeti adottságok figyelembevételével a meghatározott összefüggésben szereplő jellemzők meghatározása. A ténylegesen kialakuló talaj vízháztartási viszonyoknak megfelelő együtthatókkal kiegészített eljárás gyakorlati alkalmazását a dolgozat a bodrogzugi lecsapolórendszer szempontjából mértékadó szivárgó vízhozamok meghatározása kapcsán mutatja be. A dolgozatnak ez a része a Víziiggi Tervező Irodában készült tervekben feldolgozott adatokat tartalmazza.
