Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - I. Szitkey László: Szennyvízcsatornázásunk helyzete 1958. év végén

Szennyvízcsatornázásunk 327 A csőhálózat csatornázási rendszerek, továbbá szenny- és csapadékvíz elvezetés szerinti megoszlását a 3. ábra tünteti fel. Számításaink szerint, a csatornahálózatokon elvezetett szennyvíz napi átlagos mennyisége kereken 1 millió m

3. A számításoknál csak a kimondottan házi és ipari szennyvizeket vettük figyelembe, csapadékvizek nélkül. Műveink a szennyvizek mérésére általában nincsenek berendezkedve. Ezért az elvezetett szennyvizek mennyiségét a városi és ipartelepi vízművek fogyasztásából, közelítőleg kellett meghatároznunk. Budapesten a Fővárosi Csatornázási Művek teljesen száraz időszakban egyidejű bukóméréseket végzett minden szennyvízkitorkoláson. A mérések eredményének összesítése 9—10 m

3/sec. Az 1958. évben átemelt szennyvíz mennyisége a vállalati formában gazdálkodó csatornaműveknél 165,7 millió m

3 volt, ehhez kereken 4 millió KWó elektromos energiát használtak fel. Az 1 m

3 átemelt szennyvízre jutó fajlagos villamosálam felhasználás országos átlagban 0,024 kWó/m

3, a kisebb összemelő magasság miatt a vízművek fajlagos áramfogyasztásának kereken huszad része. A vállalatoknál a szennyvízátemelőtelepek szivattyúinak teljesítőképessége 5,9 millió m

3/nap. A kapacitás kihasználtsága csak 8%, mert az egyesített rendszerű csatornánál a záporok hatalmas vízmennyiségeinek átemelésére beállított nagy szivattyúegységek csak igen ritkán működnek. A csatornaművek kapacitását a főgyűjtő (főgyűjtők) alsó szakaszának a szelvénytől és lejtéstől függő vízszállítóképessége, átemelés esetén még a szivattyúk teljesítőképessége határozza meg. Egy-egy csatornarendszer kapacitásának megállapítása azonban távolról sem olyan egyértelmű feladat, mint vízművek esetében. Számos más tényező is befolyásolja a mű kapacitását, így pl. egyesített rendszerek esetében maga a csatornahálózat térfogata rövid ideig tartó nyári záporok esetén tározótérül szolgál, vagy az átemelőtelepek szükséges teljesítményét a csapadékos időszakok és a befogadó víz járásának egyidejű, illetőleg egymás utáni jelentkezése szabja meg. A szennyvíz minősége szempontjából fontos a tisztítóberendezések teljesítő képessége is, mely a szennyvízátemelő szivattyúegységek teljesítőképességén kívül az elő- és utóülepítő medencék, biológiai csepegtetőtestek stb. méreteitől is függ. Az ismertetett nehézségek miatt a szennyvízcsatornaművek kapacitás kérdésével nem foglalkozunk, ez külön tanulmány tárgya lehet. A szennyvízcsatornázás hiánya miatt keletkező közegészségügyi ártalmak mellett legalább ugyanolyan mértékű károkat okoznak a tisztítás nélkül kibocsátott szennyvizek is. Településeink többsége — köztük nagy vidéki városaink zöme — nem fekszik olyan bő vízhozamú befogadó vízfolyás mellet, mely a tisztítatlan szennyvizek bevezetésénél a megengedett hígítást még biztosítaná. Szennyvíztisztitasra tö- tete zeit szennyvíz ISS 000 m

3//) Összes szennyvíz 1,05 millió irfln I I Tisztítás nélkül elvezethető Előírás szerint tisztítva Előírtnál kisebi) mértéiben tisztítva clóirás ellenére tisztítás nélkül \ „ M

W | 4. ábra. Az ország napi átlagos szennyvízmennyiségének megoszlása a tisztítás foka szerint. Bild 4. Beinigungsgradmässige Verteilung der täglich durchschnittlichen Abwassermenge des Landes. 1 = die gesamte Abwassermenge (m

3/Tag) und ihre Verteilung nach Mass der Reinigung. S = die Verleitung der reinigungsp/lichligen Abwässer (m'/Tag) nach Mass der Reinigung. Zeichenerklärung: a — ohne Reinigung ableitbares, b = vorschriftsmässig gereinigtes, c = in geringerem Mass als vorgeschrieben gereinigtes und d = wider Vorschriften ungereinigt abgeleitetes Abwasser