Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - I. Szitkey László: Szennyvízcsatornázásunk helyzete 1958. év végén

Szennyvízcsatornázásunk 327 A csőhálózat csatornázási rendszerek, továbbá szenny- és csapadékvíz elve­zetés szerinti megoszlását a 3. ábra tünteti fel. Számításaink szerint, a csatornahálózatokon elvezetett szennyvíz napi átlagos mennyisége kereken 1 millió m 3. A számításoknál csak a kimondottan házi és ipari szennyvizeket vettük figye­lembe, csapadékvizek nélkül. Műveink a szennyvizek mérésére általában nincsenek berendezkedve. Ezért az elvezetett szennyvizek mennyiségét a városi és ipartelepi vízművek fogyasztásából, közelítőleg kellett meghatároznunk. Budapesten a Fővá­rosi Csatornázási Művek teljesen száraz időszakban egyidejű bukóméréseket végzett minden szennyvízkitorkoláson. A mérések eredményének összesítése 9—10 m 3/sec. Az 1958. évben átemelt szennyvíz mennyisége a vállalati formában gazdálkodó csatornaműveknél 165,7 millió m 3 volt, ehhez kereken 4 millió KWó elektromos energiát használtak fel. Az 1 m 3 átemelt szennyvízre jutó fajlagos villamosálam felhasználás országos átlagban 0,024 kWó/m 3, a kisebb összemelő magasság miatt a vízművek fajlagos áramfogyasztásának kereken huszad része. A vállalatoknál a szennyvízátemelőtelepek szivattyúinak teljesítőképessége 5,9 millió m 3/nap. A kapa­citás kihasználtsága csak 8%, mert az egyesített rendszerű csatornánál a záporok hatalmas vízmennyiségeinek átemelésére beállított nagy szivattyúegységek csak igen ritkán működnek. A csatornaművek kapacitását a főgyűjtő (főgyűjtők) alsó szakaszának a szel­vénytől és lejtéstől függő vízszállítóképessége, átemelés esetén még a szivattyúk teljesítőképessége határozza meg. Egy-egy csatornarendszer kapacitásának megálla­pítása azonban távolról sem olyan egy­értelmű feladat, mint vízművek esetében. Számos más tényező is befolyásolja a mű kapacitását, így pl. egyesített rendszerek esetében maga a csatornahálózat térfogata rövid ideig tartó nyári záporok esetén tá­rozótérül szolgál, vagy az átemelőtelepek szükséges teljesítményét a csapadékos idő­szakok és a befogadó víz járásának egy­idejű, illetőleg egymás utáni jelentkezése szabja meg. A szennyvíz minősége szem­pontjából fontos a tisztítóberendezések teljesítő képessége is, mely a szennyvíz­átemelő szivattyúegységek teljesítőképes­ségén kívül az elő- és utóülepítő meden­cék, biológiai csepegtetőtestek stb. mére­teitől is függ. Az ismertetett nehézségek miatt a szennyvízcsatornaművek kapaci­tás kérdésével nem foglalkozunk, ez külön tanulmány tárgya lehet. A szennyvízcsatornázás hiánya mi­att keletkező közegészségügyi ártalmak mellett legalább ugyanolyan mértékű ká­rokat okoznak a tisztítás nélkül kibocsá­tott szennyvizek is. Településeink többsége — köztük nagy vidéki városaink zöme — nem fekszik olyan bő vízhozamú befogadó vízfolyás mellet, mely a tisztítatlan szennyvizek bevezetésénél a megenge­dett hígítást még biztosítaná. Szennyvíz­tisztitasra tö- tete zeit szennyvíz ISS 000 m 3//) Összes szennyvíz 1,05 millió irfln I I Tisztítás nélkül elvezethető Előírás szerint tisztítva Előírtnál kisebi) mértéiben tisztítva clóirás ellenére tisztítás nélkül \ „ M W | 4. ábra. Az ország napi átlagos szennyvíz­mennyiségének megoszlása a tisztítás foka szerint. Bild 4. Beinigungsgradmässige Verteilung der täg­lich durchschnittlichen Abwassermenge des Landes. 1 = die gesamte Abwassermenge (m 3/Tag) und ihre Verteilung nach Mass der Reinigung. S = die Verleitung der reinigungsp/lichligen Abwässer (m'/Tag) nach Mass der Reinigung. Zeichener­klärung: a — ohne Reinigung ableitbares, b = vorschriftsmässig gereinigtes, c = in geringerem Mass als vorgeschrieben gereinigtes und d = wider Vorschriften ungereinigt abgeleitetes Abwasser

Next

/
Thumbnails
Contents