Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - I. Szitkey László: Szennyvízcsatornázásunk helyzete 1958. év végén

326 Szitkey László (táblázatokon „kb." jelzéssel ellátott) zéséhek pontos, vagy hozzávetőleges évszámát kell érteni. A szennyvíztisztítóberendezések jellegének megítélésénél, a korszerű előírások­nak megfelelően, a korábbi értékelésekhez képest szigorúbban jártunk el. Durva vagy finom rácsszűrést nem tekintettünk tisztításnak, tekintettel arra, hogy ezzel a szennyvízártalom gyakorlatilag nem csökken. Mechanikai tisztítóberendezést csak azokon a helyeken tüntettünk fel, ahol legalább rácsszűrés és ezen kívül egyszeri ülepítés is van. A befogadó folyóul azt a természetes, vagy mesterséges vízfolyást, illetve állóvizet — ritkán terepmélyedést — tüntettük fel, melybe a település szenny-, illetőleg csapadék vizeinek többségét vezetik, vagy amely a részbefogadók gyűjtő­vízfolyása. A vízbebocsátás különösen a csapadékvízcsatornázásnál egy településen belül — a terep lejtésviszonyainak megfelelően — több vízfolyásba, általában a legközelebbi patakba, érbe, csatornába, vagy egyéb árokba történik. Az ország összes csatornahálózalának több mint felét egyesített (régi néven : úsztató) rendszerben képezték ki. Ilyen csatornázási rendszert Budapesten kívül elsősorban azokban a nagy városokban találunk, ahol a befogadó vízhczama tisztí­tás. nélkül is biztosítja a szennyvizek megkívánt fokú hígítását. De régebbi egye­sített rendszerű csatorna működik néhány olyan nagy településen is, ahol a befo­gadó kis vízmennyisége miatt állandó tisztítás lenne szükséges. A régi tervezési gyakorlat szerint ugyanis nagy telepü­léseken — a szenny- és csapadékvizek együttes levezetésének biztosítása érde­kében — a szennyvízelhelyezés lehetősé­geitől függetlenül, általában egyesített hálózatokat építettek. Az utóbbi évtizedekben szélesebb körben terjedt el az elválasztó rendszerű csatornaművek tervezése és építése, elsősorban ott, ahol a befogadó vízfolyás vízhozama nem biztosítja a szennyvizek tisztítás nélküli bevezetését és ezért azok állandó, teljes tisztítása szükséges. Ilyen esetben az elválasztó szennyvízcsatorna­rendszerek tisztítótelepei — a kisebb szennyvízmennyiség miatt — lényegesen kisebb befektetést igényelnek és az üzem költségei is számottevően alacsonyabbak, mint egyesített csatornázásnál. Ezért az újabb taűvek -— nagy városokban is — általában elválasztó rendszer szerint •épültek. (Pl. Kazincbarcika, Komló, Tata-bánya-Üjváros, Nagybátony, Petőfi­im 4000. 3000. Z000. 1000. (7) Budapest ©Vidék (3) Ország összesen ® © V// Ä Csapadékvíz Siennyvh Szenny-es csapadékvíz ® 3. ábra A szennyvízrsatornahálózat meg­oszlása csatornázási rendszerek és az elve­zetett víz minősége szerint Bild 3. Verteilung des Entwässerungsnetzes nach Entwässerungsart und Beschaffenheit des abgele­iteten Wassers. Spalte 1 — Budapest , Spalte 2 = übriges Land, und Spalte 3 = die beiden zusam­men. Zeichenerklärung : Vertikale Strichelung = Begenwasserableitungsnetz; schwarz = Mischver­fahren bánya stb.) Az elválasztó rendszerű csatornázás gazdaságosságát fokozza, hogy a csapadék­vizek elvezetése kertes jellegű beépítés esetén, külvárosokban, nyílt árokrendszer­rel, olcsóbban megoldható.

Next

/
Thumbnails
Contents