Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - I. Szitkey László: Szennyvízcsatornázásunk helyzete 1958. év végén

Szennyvízcsatornázásunk 325 III. táblázat — Tabelle III. Csak csapadékvízelvezető csatornarendszerek megyénként összesített adatai Komitatsweise Summierung der nur Regenwasser ableitenden Systeme sekkel ellátott lakóépületekben öszszesen kereken 2,1 millió lakos, Magyarország össznépességének 22%-a él. A teljes gyűjtőcsatornahcdózat hossza 3373 km. A csatornázás 1958. év végi helyzetének elemzését annak előrebocsátásával ismertetjük, hogy a Fővárosi Csatornáziisi Művek az ország csatornáinak több mint felét képviseli. Az ellátott lakosság 56%-a, az elvezetett szennyvízmennyiség 83%a, a hálózathossz^ 53%-a esik Budapest területére. így a főváros helyzete az országos értékeken is erősen érezteti hatását. A csatornázás jellemző mutatóinak települések, illetve művek szerinti megoszlását az /., II. és 111. táblázat, valamint 2. étbra tünteti fel. A szennyvízcsatornamüveket két csoportra bontva ismertetjük: I. Közüzemi csatornaművek, melyek a város, vagy község területének túlnyomó részét kiszolgálják. II. Kis csatornaművek, melyek csak a városközpont, vagy zárt lakótelep ellátására épültek. Az I. táblázat a I. csoportban a Fővárosi Csatornázási Művek adatainak kiemelt feltüntetésével e mű nagyságát kívánja hangsúlyozni. Határeseteknél a művek osztályozását a fejlődés perspektívájának figyelembevételével hajtottuk végre. Az adatok értékeléséhez itt is külön hangsúlyozni kell, hogy az ellátottak száma becsült érték, melyet a csatornázott és a teljes beépített terület egyes településrészek laksűrűsége szerint közelítően állapítottak meg. A mutató csak a szennyvízelvezetésre vonatkozik, a kizárólag csapadékcsatornázást — mint elsősorban nem a lakosság kényelmét, hanem városrendezési szempontokat szolgáló kommunális étesítményt — nem vettük figyelembe. A táblázatok ellátottsági százalékadatai a Központi Statisztikai Hivatal 1958. évi statisztikai zsebkönyvében megjelent tájékoztató városi lakosszámokra, községeknél az 1949. évi népszámlálás népességi adataira vonatkoznak. A csőhálózatok hossza és a szennyvízbekötések száma megbízható adatnak tekinthető, ezekre vonatkozóan még a kis műveknél is jó feljegyzések álltak rendelkezésre. Ugyancsak megfelelnek a tényleges helyzetnek a szennyvíztisztítás fol,át és a befogadó megnevezését feltüntető adatok is. A létesítés éve alatt az adott településen időrendben először épült, üzemképes csatornamű-egység üzembehelyeÖnálló csatornaCsőhálózat Megye megnevezése: rendszerek hossza szama km db 1 2 3 Bács-Kiskun 10 14,5 4 8,6 Borsod-Abau j-Zemplén . . 3 7,9 Csongrád 6 10,4 Győr-Sopron 7 3,8 Hajdú-Bihar 1 1,5 Heves 3 5,5 Komárom 3 12,5 Nógrád 1 1A Pest 10 18.7 Szabolcs Szalmár 7 15.5 Szolnok 5 6,9 Tolna 3 1,7 Vas 3 4.0 Zala 4 4,8 Összesen: 70 118,3 Die Spalten : 1 — Benennung des Komitats; 2 = Zahl der selbständigen Entwässerungssysteme

; 3 = Länge des Leitungsnetzes, km.