Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - IV. Tarján Artúr: Házi szennyvizek hígulásának figyelembevétele egyesített rendszerű csatornázás tervezésében

Házi szennyvizek 267 Vizsgáljuk meg ez utóbbinak becsülhető mennyiségét. A 9. ábra grafikusan tünteti fel, mikor és hogyan következik be az átbukás olyan bukón, melynek éle az átlagos szennyvíz terhelés 3-szoros hígulásának magasságában van és az átbukott elegyvízben mennyi a szennyvíz és mennyi a csapadékvíz. Az ábra bal szélén alul, a függőleges vonalon fel van tüntetve a szennyvíz 24 órán belüli ingadozása 2 órás közökben a 4. ábra alapján. Az átlagos szennyvíz 60 1/s-nál van (vastagon kihúzott, balról jobbra felfelé haladó vonal). Az átbukás megindul, amint a csatornában összesen 180 l/s víz folyik. Ha az átlagos 60 l/s szennyvíz folyik a csatornában, ahhoz, hogy az átbukás meginduljon, 120 l/s csapadékvíz szükséges. A hígítási fok ekkor pontosan 3-szoros. Ha a csatornában az átlagos 60 1/s-nál kevesebb szennyvízmennyiség folyik, az átbukáshoz 120 1/s-nál több csapadékvíz szükséges, ezért a hígulás foka a 3-at meg fogja haladni. A továbbiakban tehát ezzel nem foglalkozunk. Amikor a szennyvízterhelés az átlag felett van, a szennyvíz hígulási foka alacsonyabb 3-nál. Szennyvíz csúcsterheléskor, azaz 100 l/s szennyvíz esetén, már 80 l/s hígító víznél megindul az átbukás. Ekkor az átbukó szennyvizek hígulási foka 1,8-szeres. Ebben az esetben a 3-szoros hígulás csak akkor fog bekövetkezni, amikor a hígítóvíz 200 1/s-ot eléri, vagyis a csatornában összesen legalább 300 l/s víz folyik le. A grafikonban fel van tüntetve a 180 l/s mennyiségnek megfelelő magasságban levő bukóéi. A bukóéi fölötti részbe a bukóéi vonalától kezdődően berajzolt, alulról homorú lapos görbék meghatározzák az átbukott elegyvízben levő tömény szennyvízmennyiséget az alábbi példa szerint. Érkezik 80 l/s szennyvíz, mely 120 l/s csapadékvízzel 200 1/s-ra hígul, a hígulás 2,5-szeres. Az ábra balszélén levő függőleges beosztáson 80 1/s-nak megfelelő pontból jobbra, felfelé induló egyenes a bukóéi felett levő 200 1/s-nak megfelelő pontból húzott vízszintes egyenest az „A" pontban metszi. Ez az „A" pont a 180 1/s-nak megfelelő magasságban levő bukóéi felett van és az átbukott elegyvíz mennyisége: 200 — 180 = 20 l/s. Mivel az előbbiek szerint a hígulás 2,5szeres, 20 1-ből 8 1 szennyvíz és 12 1 a csapadékvíz. Ezért a „B" pontnak az „A" pont függőlegesében a bukóéi felett 8 1/s-nak megfelelő magasságban kell lenni. Ily módon meghatározott pontokat kötnek össze a szennyvízmennyiséget meghatározó görbék. A bukóéi vonalon levő, a 60 l/s szennyvíznek megfelelő ponttól jobbra felfelé haladóan berajzolt meredekebb szaggatott vonal a görbesereget két részre osztja : A szaggatott vonal feletti részen a hígulás nem éri el a 3-szorost, az alatti részen pedig meghaladja. A menedékesebb szaggatott vonal az átbukó elegyvízben levő szennyvíz mennyiségét határolja. Az átbukás megindulásához szélső esetben munimum 80 l/s csapadékvíz szükséges és ugyancsak szélső esetben maximum 200 l/s csapadékvíz esetén nem haladja meg a hígulás 3-szorosát. Ennek a 80 1/s-től 200 l/s-ig változó csapadéknak évi előfordulását ábrázolja (ip = 0,5 esetére) a 9. ábra jobb alsó részén feltüntetett vonal. Eszerint 80 1/s-től 200 l/s-ig terjedő csapadék évente átlag 174szer fordul elő (174 óra/év). Mivel a 4. ábra szerint a nap 24 óra időtartamából a szennyvíz mennyisége 14 órán keresztül (ami megfelel a 24 óra 58%-ának) az átlagos alatt és 10 órán keresztül (42%) az átlagos fölött van, az átlagosnál több, tehát a 3-szorosra nem hígult szennyvizek átbukásának ideje évente 174 óra • • 0,42 = 73 óra/év. Az alatta levő diagramm 10 1/s-ként lépcsőzve ábrázolja a 9 Vízügyi Közlemények —