Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - II. Hock Károly: A gazdaságosság szerepe a műszaki gyakorlatban

A gazdaságosság szerepe 17 20—40%-kal növeli. így ha a csatorna mélyen van és az altalaj viszonyok rosszak, távoli fejlődés figyelembevétele válhat szükségessé. A gazdasági számítás ilyenkor is minden esetben szükséges, mert vannak olyan szempontok, amelyek figyelmen kívül hagyása túlméretezést és ezzel felesleges költséget okoz. Ilyen szempont például az, hogy a mostani terület beépítési mód a régivel szemben csökkenti a lehulló csapadékból a csatornába jutó vízmennyiséget. Ötven évvel ezelőtt az alacsony épületek miatt még aránylag nem nagyon sűrű beépítésnél is a terület túlnyomó része burkolt udvar és tetőfelület volt, míg a mai sokszintes épületeknél még sűrűbb beépítésnél is kevés a tetőfelület és burkolt udvarok helyett most inkább kerteket létesítenek. A beruházási programnak, illetőleg az építésre vonatkozó elhatározásnak biztosítani kell a gazdasági összefüggések figyelembevételét is. Például a Duna-Tisza csatorna és a Tisza csatornazás nyilván egymástól független, külön beruházások. Mégis mind az egyik mind a másik beruházásnál biztosítani kell azt, hogy a két beruházás körülbelül egyszerre legyen készen. Ha ugyanis a Tisza csatornázása készülne el hamarább, akkor nem lehetne teljes értékű hajózás a Tiszán mindaddig, míg a Duna-Tisza csatorna is el nem készül, mert az áru nagy része a Dunáról érkezik. I Ia pedig a Duna-Tisza csatorna készülne el hamarább, akkor ez sem volna teljesen kihasználható, mert hajózhatatlan folyót kötne össze a Dunával. Természetesen itt is előfordulhat, hogy más fontosabb érdekek miatt nem a leggazdaságosabb megoldást kell választani. Célszerű azonban ilyenkor is kiszámítani, hogy a leggazdaságosabb megoldástól való eltérés mennyi kárt okoz. III. A gazdaságossá«) vizsgálata a műszaki tervezésnél Az építés elhatározása után műszaki tervezésiel állapítják meg az építmény elhelyezését, elrendezését és minden részletét. A beruházási programmal szemben a műszaki tervezés teljesen műszaki jellegű és végrehajtásához magasfokú műszaki képzettség szükséges. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a műszaki tervezés során a gazdaságosság kérdését egy pillanatra is szem elől szabad téveszteni. Sőt előfordulhat. hogy a gazdaságosság vizsgálatának a műszaki tervezésnél nagyobb szerepe van. mint az építés elhatározásánál. Pl. az árvízvédelmi fővonalnak a magasabb árvízszint miatt szükségessé vált fejlesztését általában nem gazdasági szempontok döntik el, hanem ezt a fejlesztést mindenképpen meg kell valósítani. A fejlesztéshez szükséges építmények műszaki tervezésénél azonban ebben az esetben is a gazdaságosság lesz az egyik fő szempont. Elvileg a műszaki teivezés egyedül és kizárólag a teivezö dolga. A terv jóságáért egyedül a tervező felelős és ezen a felelősségen semmit sem változtat az, hogy a tervet a beruházó kifogásolás nélkül átvette, vagy azt valamely hatóság jóváhagyta. A gyakorlatban azonban ettől a vitathatatlanul helyes elvtől gyakran eltérnek. Ugyanis a beruházási program készítésénél előfordul, hogy a beruházó még a beruházási program készítését is a tervezőre szeretné bízni. Ehhez hasonlít az, amikor a gyenge tervező azt a látszatot szeretné kelteni, mintha a tervet a beruházóval együtt készítették volna. Pedig a beiuházó szerepe az, hogy a beruházás célját állapítsa meg és ekkor akarata abszolút döntő. Ezt a tervező a beruházási programban meg is kapja és attól nem is térhet el. Ezután azonhan a beruházónak a műszaki megoldással kapcsolatban csak annyi joga van, hogy megtagadhatja a terv átvételét, ha azt rosszrak tartja és ilyenkor kártérítési igénnyel léphet fel 2 Vízügyi Közlemények