Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - IV. Tarján Artúr: Házi szennyvizek hígulásának figyelembevétele egyesített rendszerű csatornázás tervezésében

HÁZI SZENNYVIZEK HÍGULÁSÁNAK FIGYELEMBEVÉTELE EGYESÍTETT RENDSZEBÜ CSATORNÁZÁS TERVEZÉSÉBEN DR. TARJÁN ARTÚR 1 628.31 : 628.2 A települések csapadék- és szennyvizeinek káros hatása elleni védekezés mindenkor problémája volt az állandóan letelepedett lakosságnak. A múltban általában megelégedtek azzal, hogy a szenny- és csapadékvizeket a várostól oly távolságra szállították, ill. vezették el, hogy annak káros hatása a városon belül nem volt észlelhető. Ma már nem elégedhetünk meg ezzel, hanem a városból való kivezetés után is megfelelően tisztítani kell, hogy a befogadó vízfolyások, illetve tavak tisztaságát megvédjük. A befogadó vízjárási viszonyai, maximális, közepes és különösen minimális vízhozama, valamint tisztasági foka meghatározza a szennyvizek megkívánt tisztítási fokát és döntően befolyásolja a csatornahálózati rendszer helyes meg­választását, vagyis azt, hogy egyesített, vagy elválasztó rendszerű hálózat létesüljön-e. A csatornának a befogadóba való bekötése előtt általánosságban a következő szennyvízkezelések szükségesek : 1. Ha a befogadó vízhozama és öntisztuló ereje elég nagy, elegendő a szenny­vizeket durva rács és homokfogó közbeiktatásával a folyó sodrába vezetni. Ez általában akkor lehetséges, ha a nyers szennyvizeknek még a befogadó kis vízállása esetén is kb. 500-szoros hígítása biztosítva van. Ebben az esetben az egységes rendszer alkalmazása a legelőnyösebb. 2. Amennyiben a hígítási fok a fentinél kisebb, 100—200-szoros hígításiga szennyvizeket a befogadóba való bevezetés előtt mechanikailag tisztítani kell (ülepítő medencék). 3. 100-szoros hígításon alul csak biológiailag teljesen tisztított szennyvizek vezethetők be a befogadóba. Ez utóbbi két esetben mindkét csatornázási rendszer számításba jöhet. 4. Amennyiben még a 10-szeres hígítást nem éri el, a biológiailag tisztított szennyvizeket célszerű a befogadóba való bevezetés előtt homok- vagy talaj­szűréssel kezelni. Ebben az esetben általában csak elválasztó rendszer alkalmaz­ható. 1 Szerző több évtizeden keresztül Budapest főváros csatornázási osztályánál dolgozott, majd a Mélyépítés Tudományi Intézetnél, illetőleg a Mélyéptervnél a főváros és a nagyobb vidéki városok csator­názási terveit készítette, illetőleg a tervezést irányította egészen 1958 tavaszán bekövetkezett haláláig. Közleményünkben most közölt utolsó írása — a kérdés újszerű tárgyalása és megoldása miatt —, bizo­nyára nagy érdeklődésre tart számot a csatornázással foglalkozó szakemberek körében. (Szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents