Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
A talajvízháztartás •239 zések középső területein és a hódmezővásárhelyi öntözőrendszer jelentékeny részén. A megfigyelt jelenségek öntözéses gazdálkodásunk fejlesztése szempontjából fontos vízgazdálkodási beavatkozások sürgős kielégítését követelik meg;. Ezek az elváltozások túlöntözés, az öntözőcsatornák szivárgása, a tározók és az öntözővízzel telt sűrű belvízcsatornahálózat együttes hatására alakultak ki. Az általános vizsgálat csak a hibák vízgazdálkodási okait tárta fel, s annak keretén belül is csak általánosságban, mert az egyes tényezők hatása és az elváltozások területi kiterjedése még most sem ismert. Ennek megállapításához az érintett területek talajvízviszonyainak részletes felmérése és pontosabb vízháztartási vizsgálat szükséges. Öntözéses gazdálkodásunk korszerű fejlesztéséhez azonban nemcsak a talajvízháztartásban jelentkező elváltozások kimutatása szükséges, hanem olyan vízgazdétlkodási módszereket kell kidolgozni, melyeknél érvényre jutnak a talajvízhciztartás követelményei. Ezzel elkerülhetjük a káros vízhalmozódást és elérhetjük az öntözővíz jobb kihasználását, valamint a talaj vízgazdálkodásának megjavítását. Ezek irányelveivel a későbbiekben fogunk foglalkozni. b) Síkvidéki tározók hatása a talajvízre Arra vonatkozóan, hogy síkvidéki tározók környezetében hogyan változik meg a talajvízháztartás, aránylag elég kevés adatunk van. A K. V. tározón három évig végzett megfigyelések, valamint a talajvízáramlásra vonatkozó újabb elméleti eredmények alapján azonban megállapítható, hogy nagyobb területre vonatkozó elváltozás a legtöbb esetben nem várható. A K. V. tározónál maximálisan 300—400 m távolságig mutatható ki, hogy a talajvíz kissé megemelkedett. (20. ábra). Ez az elváltozás már az első években kialakult, s azóta nem terjedt tovább. Síkvidéki tározók alatt és közvetlen környezetükben a kezdetben jelentkező nagyobb szivárgás hatására gyarapodik a talajvízkészlet. Ennek területi elterjedését a talaj fizikai tulajdonságaitól függő határesés szabja meg. Az első fejezetben ismertetett mikroszivárgás törvényeit figyelembe véve, kitűnik, hogy alföldi talajainknál ez a határesés elég jelentős, s így egy szűkebb sávon előálló talajvízemelkedés utcin kialakul az új hidrodinamikai egyensúly. Ezek természetesen csak általános irányelvek, a helyi adottra. s izometrikus vonalak a 'alajvizszínt ma gosságót tüntetik fel. "" is w as o 26. ábra. Talajvízálláscmelkedés a K. V., tározó és a Keleti Főcsatorna környezetében (Vargay József nyomán) Fig. 26. Rise in groundwater table in the vicinity of the reservoir K. V. and of the Eastern Main Canal. (Isometric lines denote elevations of the groundwater table )
