Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •217 Ezeknek a tényezőknek összesített hatását beszivárgási kísérletekkel lehet kimutatni, melyek segítségével az ún. beszivárgási kapacitás, a talaj vízelnyelő képessége állapítható meg. A vízelnyelésre meghatározott empirikus összefüggésekben a beszivárgás sebessége (v

0 cm/sec) rendszerint az időnek (/) valami explicit függvényeként szerepel. Számtalan hasonló összefüggés ismeretes [12, 25, 26, 34, 51], melyek közül Horton (1940) képlete érdemel különösebb figyelmet, mert igen jól érzékelteti a beszivárgás folyamatát (14. ábra). v

0=v

v+(»

k — v

v)e^t (16) v

k = a beszivárgás kezdeti értéke, v

v = a beszivárgás végső értéke, ß = tapasztalati állandó, a talaj fizikai tulajdonságait és a beszivárgást befolyásoló egyéb tényezők együttes hatását fejezi ki. A beszivárgás kezdetén a vízelnyelés értéke (v

k) nagy, majd rohamosan csökken s néhány óra. vagy 1—2 nap múlva közel állandósult érték (v

v) mutatkozik. A vízelnyelés értékét az idő függvényeként görbesereggel ábrázolhatjuk, melynél a talaj nedvességtartalma a harmadik változó. Legkisebb és állandó értékű beszivárgás akkor áll elő, amikor a talaj vízzel telített, s a túlnyomás hatására a Darcy törvénnyel kifejezhető szivárgás keletkezik. Minél kisebb a talaj nedvességtartalma, annál jobban érvényesül a kapilláris potenciál is, s habár a telítetlen talaj szivárgási tényező (K) kisebb, mint a Darcy-féle (k), és így a nehézségi erő hatására jelentkező szivárgás kevesebb, a két erő együttes érvényesülésére mindig intenzívebb beszivárgás mutatkozik. A kísérletek segítségével megállapított értékeknél, vagy az azok alapján meghatározott számállandóknál tekintetbe kell vennünk, hogy szigorúan véve csak arra az esetre érvényesek, amikor a kísérletet végeztük. Ha ugyanazon a helyen több időszakban végzünk méréseket, akkor megállapítható, hogy a beszivárgási kapacitás állandóan változik. Az időszaki változást főleg a talaj különböző nedvességtartalma, de az előzőekben felsorolt tényezők is, és a fedőrétegben előálló további nedvességmozgás változásai idézik elő. A víznyelési kísérleteknél megállapított értékek főleg öntözési problémák megoldásához használhatók fel. A természetes csapadékból keletkező beszivárgást még a csapadék intenzitása is erősen befolyásolja. A beszivárgási kapacitásnak a mérsékelt égövben előálló átlagos idényszerű változásait a 14. ábrán feltüntetett kép érzékelteti. Ez talajnemenként más és más határok között ingadozik. Homoktalajoknál a befolyásoló tényezők együtthatása szorosabb, s ennek megfelelően a kapacitás változásának menete minden évben hasonlóan alakul. Iszap- és agyagszemcséket tartalmazó talajoknál a talaj különböző nedvességétől függően a beszivárgási kapacitás rövid időn belül is nagy változásokat szenved. A víznyelési kísérletek segítségével megállapítható beszivárgási kapacitás értékek igen jó támpontot adnak olyan tényezők hatásának a figyelembevételére, amelyeket közvetlen méréssel nem tudunk meghatározni. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a beszivárgási kapacitás időszakonként változik, nem alkalmas a talaj szivárgási tényezőjének megállapítására és a tágabb értelemben vett beszivárgásnak csak az első részét, a felső talajréteg átnedvesedését jellemzi. A teljes