Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
214 Ubell Károly nagyobb a p r túlnyomás, annál nagyobb az az esés, amelynél még nem indul meg a szivárgás. A küszöbérték = w Pr (15) 0 Az I 0 határesés 10 m-nél kisebb nyomás esetén a durvább szemcséjű talajokban egészen kicsiny, finomabb szemcséjű talajoknál azonban már kisebb víznyomás mellett is jelentős. Az Alföldön elhelyezkedő finomabb szemcséjű talajvíz tároló rétegeknél a (15) képlet szerint kiszámítható küszöbgrádiens, ha p r = 10 m víznyomás és a hézagtényező e = 0,6 (n = 0,375) a következő: homok (d = 0.2—0,1 mm) J 0 = 0,00027 —0,00054 finom homok (d = 0,1—0,04 mm) 7 0 = 0,00054 —0,0014 vályog (cl = 0,04—0,01 mm) J 0 = 0,0014 —0,0054 sovány agyag d = 0,01—0,002 mm) l ü = 0,0054 —0,027 és p r = 1 m-es víznyomás mellett homok I 0 = 0,000027—0,000054 finom homok I 0 = 0,000054—0,00014 vályog J 0 = 0,00014 —0,00054 sovány agyag I 0 = 0,00054 —0,0027 Az elméleti következtetések alapján nincsen küszöbérték a szivárgásban, ha a túlnyomás zérus, vagyis a talajvíz felszínén, illetve annak közelében. Vizsgáljuk meg kissé részletesebben, hogyan használhatjuk fel ezeket a megállapításokat a gyakorlatban. Az összefüggéseknek gyakorlati számításokra való felhasználásánál azt kell mindenekelőtt tekintetbe vennünk, hogy Juhász József az elméleti levezetést körkeresztmetszetű talajcsövek feltételezésével végezte el. Ezzel szemben a természetes talajban a talajhézagok rendszertelen, hol szűkebb, hol tágabb járatokból állanak. Ennek megfelelően a valóságban a (15) képlet segítségével kiszámítható és fentebb megadott küszöbértékeknél kisebb értékekre számíthatunk. A küszöbgrádiens azt jelenti, hogy ennél kisebb esésnél a vízmozgás teljesen megszűnik. Egészen addig, amíg olyan esés nem áll elő, hogy az aktív keresztmetszet lényeges nagyobbodást érjen el, oly csekély mértékű szivárgás jelentkezik, hogy csak elméletileg beszélhetünk róla, de gyakorlatban nem érzékelhető. Ezeket figyelembe véve megállapítható, hogy Alföldünk területén, a talajvíz tároló rétegek néhány méteres mélységében számításba veendő nagyobb területekre kiterjedő talajvízáramkís nincs. A talajvíz felszínén és annak közelében az elméleti levezetés szerint nincsen küszöbérték, s mindaddig jelentkezik szivárgás, amíg az esés zérussá nem válik. A gyakorlati felhasználás tekintetében azonban nem szabad mereven ragaszkodnunk az elméleti eredményhez, s azt kell megvizsgálnunk, hogy a kis esések mellett előálló szivárgás milyen mértékű lehet. Adott talajszerkezet mellett ha víznyomás nincs vagy elhanyagolhatóan kicsiny, az aktív keresztmetszet nagysága csak az eséstől függ. Nagyobb esések mellett az aktív keresztmetszet csökkenése igen kicsiny, de minden esetben található olyan esésérték, melynél kisebb esések mellett az aktív keresztmetszet már rohamosan csökken [29], Közepes tömörségű talajoknál (e = 0,6) a szűkítési tényező segítségével a következő értékek állapíthatók meg.
