Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

\ A talajvízháztartás •213 Ezekre az esetekre azonban a Darcy törvény nem alkalmazható, mert akis esésű szivárgó mozgások a mikroszivárgás tartományába tartoznak. Erre vonatkozóan mérési eredmény még nem áll rendelkezésünkre, de Juhász József [29] és Kovács György [37] elméleti következtetések alapján új megvilágításba helyezték a mikroszivárgás törvényszerűségeit, s ezek segítségével a természetes viszonyok között előálló talajvízáramlás jellegzetességei felismerhetők. Juhász József a víznél is bevezette a nyugvó súrlódási tényezőt (a), s ennek segítségével kimutatta, hogy a víz nyomásától és az eséstől függően hogyan változik a talajban a mindenkori vízszállító, aktív keresztmetszet. Ennek alapján olyan szivárgási sebességképletet állapított meg, amelynek segítségével a „A" tényező kikapcsolásával közvetlenül a tényleges szivárgási sebesség számítható, és ami a mikroszivárgásnál is alkalmazható. ahol v, = a tényleges szivárgási sebesség, n — a hézagtérfogat, p, = a víz viszkozitása, r

0 = a csőnek feltételezett talajhézag sugara, J = a hidraulikus grádiens. A körkeresztmetszetű csőnek feltételezett talajhézagban a vízhozamot a következő kifejezés szerint számíthatjuk : o = (13

) i\ a talaj cső aktív keresztmetszetének a sugara. Az aktív keresztmetszet és a teljes keresztmetszet viszonyát a 12 ß (14) szűkítési tényező fejezi ki. A körkeresztmetszetü csöveknek feltételezett talajhézagokra levezetett összefüggéseket a valódi talajra az ún. Slichter-féle szám segítségével számíthatjuk át. Ennek bevezetésével a szűkítési tényező a mindenkori vízszállításban részt vevő aktív keresztmetszetnek a talaj teljes hézagtérfogatához való viszonyát jellemzi. Az aktív keresztmetszet azonos talajszerkezet és kémiai, valamint fizikai tulajdonságok mellett is változik a hidraulikus grádienstől és a víznyomástól (Pr) függően. Juhász József a víz nyugvó súrlódási tényezőjére megközelítően a = 3.10-11 értéket állapított meg s ennek felhasználásával az összefüggések közelítő menynyiségi számításokra is alkalmasak. Elméleti következtetések alapján arra a megállapításra jutott, hogy ha a víznyomástól (p

r) eltekintünk, az aktív keresztmetszet zérus értéket csak zérus esés mellett vesz fel. Túlnyomás esetén azonban létezik a küszöbgárdiens. Minél