Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

212 Ubell Károly megszűnik, tehát létezik egy olyan küszöbgrádiens, amelynél kisebb esés mellett szivárgás nem áll elő. A talajvízháztartást kutatva, elsősorban azt kell meghatároznunk, hogy az előforduló esetekben a szivárgási sebességtől függően melyik sebességtartományba tartozik a vizsgált folyamat. A három szivárgási tartomány közül csak az egyiknél, a közepes szivárgási sebességek esetén tudunk a Darcy törvény segítségével kielégítő számítást végezni. Ilyen jellegű szivárgó vízmozgás rendszerint a műszaki beavatkozások által érintett területeken (kutak, csatornák, szivárgók, tározók környezete), a vízfolyások és állóvizek melletti partmenti sávokon és durva rétegekkel feltöltött alluviális síkságokon állanak elő. Nagyobb szivárgási sebességek ritkábban, csak különleges adottságok és nagyobb depresszió mellett jelentkeznek. Alföldi területeink természetes talajvízviszonyait a talajvíztükör kis esése jellemzi. Ezeknek a területeknek a vízháztartási vizsgálata szempontjából igen fontos a kis sebességű szivárgás — a mikroszivárgás — vizsgálata, mert a természetes talajvízmozgás a legtöbb esetben ebbe a tartományba tartozik. Mielőtt részletesebben foglalkoznánk ezzel a kérdéssel, vizsgáljuk meg, hogy az Alföld különböző helyein milyen talajvízszín esés jelentkezik, s feltételezve, hogy a Darcy törvény ebben az esetben is érvényes, milyen szivárgási sebesség számítható. A talajvíztükör elhelyezkedéséből megállapítható, hogy a legnagyobb esés a nyírségi domb oldalain, valamint a Duna—Tisza-közi hátság két oldalán mutatkozik. Ezeken a részeken nagyobb területekre kiterjedően a talajvíztükör esése J = 0,0013—0,0038. Tételezzük fel, hogy a talajvíz ezeken a területrészeken mindenütt jó vízvezető és összefüggő homokrétegben helyezkedik el, melynek szivárgási tényezője 7 X 10"

3 cm/s. (Gondos kísérleti szivattyúzás segítségével ezt az értéket állapítottuk meg a VITUKI kecskeméti kísérleti telepén elhelyezkedő futóhomokra). A Darcy törvény értelmében a szivárgási sebesség v = 0,0000091 — 0,00000266 cm/s = 0,785 — 2,3 cm/nap = 2,86 — 8,40 m/év Nagyobb területekre kiterjedő talajvízáramlásnál ezek lehetnek a szivárgási sebességeknek azok a maximális értékei, amik az Alföld egyes nagyobb esésű és jó vízvezető homokréteggel rendelkező talaj vízterületein előállhatnak. Az Alföld jelentős részén a talajvízszín esése jóval kisebb (J = 0,0001 — 0,0006) és a talajvíz tároló réteg is finomabb szemcséjű (k = 10~

4— 105 cm/s). Ha ezekre alkalmazzuk a Darcy törvényt, 1—2 cm/év szivárgási sebesség számítható. A vázolt kép az Alföld egészére vonatkozik olyan értelemben, hogy milyen jellegű nagyobb területekre kiterjedő átfogó talajvízáramlás állhat elő. Természetesen kedvező adottságok mellett a kisebb területekre kiterjedő helyi jellegű szivárgások jelentősebbek lehetnek. Ezek alapján megállapítható, hogy még ebben az esetben is, ha az adott körülmények között a Darcy törvény érvényes lenne, az Alföldön igen kis sebességű talajvízáramlással kellene számolnunk. További csökkenést jelent még az is, hogy az egynemű rétegek rendszerint kisebb kiterjedésűek, s a rétegváltozások még további akadályt jelentenek.