Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •193 A talajvízállás helyett — ami hosszabb időre kiterjedő halmozódási folyamat eredménye, s így még a megelőző évek időjárási viszonyai is befolyásolják — célszerűbb a vízállásváltozásokat figyelembe venni. Jobban kimutatható a kapcsolat a talajvízállásváltozást megelőző időszak csapadékával, illetőleg hőmérsékletével, mind a változás időszakára eső értékekkel. Szorosabb kapcsolatok nyerhetők abban az esetben, ha egyes időszakok (egy hónap, vagy hosszabb időszakok) átlagos értékeit vonjuk be a számításba. Bogárdi többféle kapcsolat meghatározására tett kísérletet, s megállapította, hogy két változós korrelációval még átlagos értékekkel számolva is csak kivételesen érhetünk el eredményt [5]. Megbízható összefüggéseket áltatában többszörös okozati viszonyon alapuló kapcsolatokkal állapíthatunk meg. A legtöbb esetben igen szoros kapcsolat mutatkozott a talajvízállás változás, léghőmérséklet, valamint csapadékösszeg együttes figyelembevételével. Idézett műveiben több példát mutat be a különböző csoportosítású értékekkel meghatározott kapcsolatokra. Legszorosabb kapcsolat rendszerint akkor mutatkozik, ha az egyes hónapok középvízállásainak, a megelőző hónapok középvízállásaihoz viszonyított változását, vagy a tárgyhónapban előálló vízállás változást tekintjük függő változónak (Y) és ezt négy független változóval, mégpedig a tárgyhó középhőmérsékletével (X±), a tárgyhó csapadékösszegével (X

2), a megelőző hónap középhőmérsékletével (X

3), és a megelőző hó csapadékösszegével (X

4) hozzuk kapcsolatba [5, 6, 8]. Ezek a többszörös kapcsolatok az átlagos viszonyokat fejezik ki, s így a statisztikai előrejelzés elve alapján az eredményeknek más időszakokra való alkalmazása is megengedett, tehát előrejelzési célokra is felhasználhatók. A legnagyobb érdeklődésre a várható tavaszi maximális talajvízállás tarthat számot. Bogárdi megállapította, hogy a tavaszi hónapokban előálló legmagasabb talajvízállás előrejelzésére azok a kapcsolatok a legjobbak, amelyeknél a meteorológiai tényezők mellett a legmagasabb talajvíztükröt megelőző időszak valamilyen jellemző talajvízállását is figyelembe vesszük. Ötváltozós korrelációs kapcsolatot állított fel, melyben a függő változó ( Y) a maximális havi közepes talajvízállás és a független változók : X

1 = a legkisebb őszi havi középvízállás, X

2 = az október-november-márciusi (fagymentes hónapok) csapadékösszeg, X

3 = a december-január-február havi csapadékösszeg, X

4 = a december-január-február havi átlagos léghőmérséklet. Ezt a kapcsolatot 28 alföldi talajvízkútra készítette el, s ezzel megteremtette az előrejelzési hálózat alapjait [7]. Kutatási eredményei nagy lépéssel vitték előre a talajvízállás változás törvényszerűségeinek megismerését, s a megállapítások az alábbiakban foglalhatók össze. A többszörös kapcsolatoknál a totális korrelációs tényező majd minden esetben megközelítette az egységet, tehát megmutatkozott, hogy a talajvízállás és vízállás változás a meteorológiai tényezőkkel szoros kapcsolatban áll. A parciális korrelációs tényezők azonban mindig sokkal szorosabb kapcsolatot mutattak a talajvíz és a léghőmérséklet, mind a talajvíz és a csapadék között. Ebből arra következtethetünk, hogy bár közvetve, de a léghőmérséklet