Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

194 Ubell Károly mégis jól jellemzi a talajvízállás változást előidéző tényezők hatását, a csapadéknál azonban további minőségi elemzést kell végezni. A korrelativ összefüggésekben a csapadékösszeg minden időszakra egyenlő súllyal szerepel. Könnyen belátható, hogy ez nem helyes, mert a lehullott csapadék hatása időszakonkint változik. A helyszerinti vizsgálatoknál kitűnt, hogy a talajvízállás változás nagymértékben függ a talajvíztükör terep alatti mélységétől és a talajfizikai jellemzőktől is. Ezeket felismerve a további cél az volt, hogy olyan kapcsolatokat állapítsunk meg, melyek segítségével a talajvízjárást jellemző, számszerű adatokat szolgáltató paraméterek is meghatározhatók legyenek. Erre két kapcsolat mutatkozott alkalmasnak. b) A talajvízállás és léghőmérséklet elliptikus kapcsolata, mint az átlagos talajvízjárás éves periódusú ingadozásának jellemzője Minőségi elemzéssel Németh Endre professzor állapította meg először, hogy a sokévi átlagos havi közepes talajvízállások és léghőmérsékletek elliptikus kapcsolatban állanak [5, 46, 47], Az elliptikus kapcsolat az átlagos talajvízjárás éves periódusú ingadozásának jellemzője (2. ábra). Az ellipszis főtengelyei, a talaj vízállásokat és hőmérsékleteket ábrázoló koordináta tengelyekkel kutanként más és más szöget zárnak be. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben részletesen foglalkoztak ezzel a kapcsolattal, s minden hosszú idő óta észlelő talajvízkútra meghatározták. A cél az volt, hogy a talajvízállás és léghőmérséklet között mutatkozó elliptikus kapcsolatot, az évenkénti periódussal visszatérő talajvízjárás általános törvényszerűségeinek megállapítása mellett úgy tudjuk felhasználni, hogy egyéb fontosabb befolyásoló tényezők hatása is kitűnjék [75, 76]. A kapcsolat megállapításánál a talajvízállást és léghőmérsékletet dimenzió nélküli mennyiségnek tekintették. Az abszcissza és ordináta tengely beosztásának mértékét célszerű megegyezőnek felvenni. Az összefüggés meghatározásának módja a következő : Ki kell számítani valamely hosszabb időszak észlelési adataiból a havi közepes talajvízállások (II) és havi közepes léghőmérsékletek átlagértékét (T). A nyert N = 12 értékpár által meghatározott pont megközelítőleg egy ferdetengelyű ellipszis mentén helyezkedik el (2. ábra). A 12. adatnak meghatározzuk a középértékét. és az egyes adatoknak a középértékektől való eltérését. x

n=H

n — H y

n = T

n—T A kapcsolat megoldását a centrális ferdetengelyű ellipszis an + 2 a

1

2 xy -f a

2

2 y

2 — 1=0 (2) (3) alakú általános egyenlete szolgáltatja.