Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

192 Ubell Károly tázza az egyes elemek kvalitatív hatását, és sok esetben már magának az összefüggésnek a felismeréséhez is vezet. Szabatosabb eljárást az analitikai, vizsgálat biztosít, melynek az az előnye is megvan, hogy a meghatározott kapcsolatok megbízhatóságára is nyerünk adatokat. Az analitikai eljárások közül a matematikai statisztika, s ennek köréből főleg a korrelációszámítás alkalmazása terjedt el. 2. A csapadék és hőmérséklet hatása a talajvíztükör változására Mindkét tényezőre, a csapadékra és hőmérsékletre is megállapítható, hogy közöttük és a talajvíz között fennáll az ok és okozati viszony, s ezért feltétlenül kapcsolatnak kell lennie. Természetesen a kapcsolat létezése még nem jelenti azt, hogy akár a csapadék, akár a hőmérséklet minden esetben közvetlen hatást gyakorol a talajvízre. A csapadéknak csak a felszíni lefolyás után megmaradt része szivárog a talajba, a fedőrétegben összetett szivárgási, nedvességtározódási folyamat áll elő, s ezek eredményeként időszakonként változó mennyiség táplálja a talajvizet. A léghőmérséklet hatása mindig csak közvetett. A talaj víztükör változását a párolgás, a növényzet vízfelhasználása, a beszivárgási kapacitás változása, s még sok egyéb tényező befolyásolja. A talaj vízháztartás törvényeinek ismerete nélkül, ezek figyelembe vételére csak fokozatos megközelítés segítségével gondolhatunk. Ezért célszerűnek mutatkozott a talajvízállás és a közvetett hatást gyakoroló léghőmérséklet szimptomatikus kapcsolatának megállapítása, mert remélhető volt, hogy a meghatározott összefüggések segítségével egyéb tényezők hatására is következtetni lehet. A csapadék és hőmérséklet hatásának vizsgálata természetesen csak azokon a területeken indokolt, ahol felszíni vízfolyások nem befolyásolják a talajvízviszonyokat, s így feltehető, hogy a talajvízállásváltozás két legfontosabb befolyásoló tényezője a csapadékból beszivárgó víz és a párolgás. Az eredmények igazolták azt a törekvést, hogy a talajvízháztartás megismeréséhez elsősorban a talajvíz és a meteorológiai tényezők kapcsolatát kell megállapítani. Bebizonyosodott, hogy Alföldünk területén ezek a legfontosabb ható tényezők, s a kapcsolatok segítségével megállapítható volt, hogy a talajvízluíztartást a legtöbb esetben a szűkebb helyi környezetben, az egy-két méter vastag fedőrétegben lejátszódó folyamatok szabályozzák. Egyes területeken, a helyi adottságok révén más tényezők hatása is mértékadó lehet, de minden esetben érvényesül a vertikális irányú nedvességmozgás. a) Korrelativ összefüggések A talajvíztükör változásánál, mint fizikai jelenségnél bevezetve a valószínűségek fogalmát Bogárdi Jéinos a matematikai statisztika, korrelációszámítás segítségével kereste a kapcsolatokat. Kidolgozta a korrelác'ószámítás hazai vonatkozású hidrológiai alkalmazását, és a talajvízállás változások hely- és idő szerinti vizsgálatának módszereit [5—8]. Eredményei az alábbiakban foglalhatók össze. Rövidebb időszakra eső egyidejű észlelési értékek alapján sem a csapadékkal, sem a hőmérséklettel, sem a kettő együttes figyelembevételével nem lehet a talajvízállással való kapcsolatot kimutatni. Ez azzal magyarázható, hogy mind a csapadéknak, mind a hőmérsékletnek a hatása időbelileg eltolva mutatkozik.