Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
A talajvízháztartás •191 kát, és ez periodikusan minden évben megismétlődik. Egyes években a talajvízállás növekedés és süllyedés a befolyásoló tényezők változása szerint különböző mértékű. Az évenként előálló vízállás emelkedés és süllyedés átlagos értékét több év talajvízészlelési adatai alapján az ugyanazon napra eső értékek sokévi átlagaira szerkesztett görbe, a talajvíz évi ingadozásának átlagos menetét jellemző átlagos talajvízjárási vonal segítségével határozhatjuk meg. Az átlagos talajvízjárási vonal két szélső értéke közötti különbség az átlagos évi talajvízsziningadozás mértékét (Ah & t,) jelenti. Ez pozitív értelemben az évi talajvíztározódás, negatív értelmében az évi talajvízkészlet csökkenés átlagértékével arányos mennyiség. Egyes évek talajvízjátékát a hidrológiai évben észlelt magas (NV) és alacsony (KV) talajvízállás különbsége adja. Tekintettel arra, hogy a talajvízállásváltozások rövidebb időszakon, s így egy hónapon belül is rendszerint csak néhány cm nagyságúak, és a változás a legtöbb esetben a kisebb ingadozásoktól eltekintve egyértelmű, sokszor megelégszünk a havi közepes talajvízállások ismeretével, s ez még a változások jellemzésére is alkalmas. A talajvízjárás jellegzetességeit a havi közepes talajvízállás átlagértékeivel megszerkesztett lépcsős ábra is jól szemlélteti. Ebben az esetben a talajvízjárás éves periódusú ingadozását az átlagos havi közepes talajvízállás maximumának és minimumának különbsége, a közepes periódusos ingadozás (i7 ma x—H mi n) fejezi ki. Ez egy-két cm-rel kevesebb mint az átlagos talajvízingadozás s megközelítően azzal egyenlőnek tekinthető. Kísérlet történt arra is, hogy a felszíni vizek vízállásadatainak feldolgozásához hasonlóan meghatározzuk a talajvízállások gyakoriságát és tartósságát is. A talajvízállás jellege azonban egészen más természetű mint a felszíni vizek vízállása, a tartósság és gyakoriság nem jellemző. A fő különbség abban mutatkozik, hogy a felszíni vizeknél az időjárás változásai rövidebb ideig tartó és azonnal jelentkező vízállásváltozást, a talajvíznél késleltetve jelentkező és hosszabb megelőző időszak jelenségeinek halmozódása révén előálló talajvízállást eredményeznek. Néhány évtizeddel ezelőtt mindössze annyit tudtunk, hogy talajvíz van és annak felszíne változik. A rendszeres talajvízmegfigyelés adataiból megmutatkozott. hogy a talajvízállás változásaiban bizonyos törvényszerűség lelhető fel. Ezek jellegének megfelelően alakult ki a talajvízadatok rendszerbe foglalásának és feldolgozásának a módja. A talajvízjárás fő jellemzői az előzőekben ismertetett értékek. A továbbiakban a talajvízháztartás megismeréséhez azt kellett tisztázni, hogy adott természeti viszonyok mellett milyen összefüggések találhatók a talajvíztükör helyzete és változása, valamint a kapcsolatos fizikai, meteorológiai és egyéb tényezők között. A kérdés eldöntése a természetes jelenségek megfigyelése és vizsgálata alapján lehetséges. Nyilvánvaló, hogy a befolyásoló tényezők száma igen nagy, s ezek közül kellett a legfontosabbakat kiválasztani. Az első vizsgálatok a csapadék és hőmérséklet hatásának megállapítására terjedtek ki, valamint több gyakorlati számítást végeztek annak tisztázására, hogy a természetes vízfolyások vízállásviszonyai milyen mértékben és módon befolyásolják a környezetükben levő talajvízviszonyokat. Az összefüggések keresésére két vizsgálati módszer mutatkozott alkalmasnak [5, 6, 8]. A legegyszerűbb és leggyakrabban használt a minőségi elemzés. Ez tisz-
