Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

190 Ubell Károly Ez alól kivételt ké­peznek egyes terület­részek, ahol rendszerint műszaki beavatkozások hatásaként a természe­tes egyensúly megbom­lott, s a talajvíz tartós emelkedési (pl. öntözés hatása), vagy süllyedési (pl. vízkitermelésnél túl­zott igénybevétel) irán y­zatot mutat. Természetes talaj ­vízháztartás esetén a talajvizet tároló réteg­ben két övezet külön­böztethető meg (1. áb­ra). Az alsó övezet ál­landóan vízzel telített, s a pórusokban helyet foglaló víz a talajvíz alapkészletének tekint­hető. Az alapkészlet fe­lett, a vízszíningadozá­sának övezetében —- az időjárástól függően — nedves években fokoza­tosan több és több, szá­raz években egyre keve­sebb víz helyezkedik el. A vízszíningadozás öve­zetének vastagságát a talajvíz szélső ingadozása határozza meg, s hosz­szabb folyamatos észle­lés esetén megközelítően az eddig észlelt leg­magasabb és legalacso­nyabb talajvízállás kü­lönbségeként (LNV—­LKV) értelmezhető. A talajvíz járásra legjellemzőbb az éves pe­riódusú ingadozás. A hidrológiai év magában foglalja a víz felhalmo­zódásának és felhaszná­lódásának teljes idősza-

Next

/
Thumbnails
Contents