Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •187 A rétegvizek eredetének, mozgásának és utánpótlódásának módja jelenleg még tisztázatlan kérdés, és a készletükben beálló változásokra vonatkozóan közvetlen mérésen alapuló adatunk nincs. Jelentőségük igen nagy, de a vízgazdálkodásnak csak egy ágát, a vízellátást érintik, s minden feladatnál lényegében becslésre vagyunk utalva. A talajvíz azonban a vízgazdálkodás minden ágánál fontos szerepet játszik, mert kapcsolatban van a föld felszínén érvényesülő vízháztartási tényezőkkel és a víz periodikus körforgásában közvetlenül részt vesz. Talajvíznek nevezzük azt a földfelszín közelében elhelyezkedő föld alatti vizet, ami a laza üledékes kőzetek szemcséi közötti hézagokat összefüggően kitölti, a nehézségi erő és a hidrosztatikus nyomás hatása alatt áll, és készletében a felszíni befolyásoló tényezők hatására gyakori, közvetlenül érzékelhető változások állanak elő. A talajvíz felszínét kisebb-nagyobb területekre kiterjedően folytonos görbe felületnek tekinthetjük, amely nagyjából követi a földfelszín domborulatát. Hegy- és dombvidékeken a talajvíz rendszerint nem játszik fontos szerepet. Összefüggő kutatás nem is végezhető, mert a különböző talajvízszintek kiékelődnek, s a felmerülő feladatok minden esetben a helyi adottságoknak megfelelően külön megoldást igényelnek. Fontos azonban a talajvízháztartás alföldeken és feltöltött medencékben, különösen akkor, ha ezek a területek szakszerű művelés alá kerülnek és korszerű vízgazdálkodást vezetünk be. Hazánk 93 000 km

2 területének jelentős részét két nagy feltöltött medence, a Nagyalföld és a Kisalföld hozzánk tartozó területe alkotja. Ezeken kívül a Rába-mente, a Drávapart és kisebb folyóvölgyek az a terület, ahol a vízgazdálkodásnak a talajvízháztartással jelentős mértékben számolnia kell. Ezeken a síksági területeken a talajvíz mindenütt holocén és pleisztocén rétegekben helyezkedik el. Csupán a hegyvidéki tájakon vannak olyan területek, ahol idősebb képződmények a talajvíz tároló rétegei. A holocén és pleisztocén rétegek fajtáiban és településében igen nagy változatosság van. A talajvízkutatás feladata a víztároló rétegek elhelyezkedésének és fizikai tulajdonságainak feltárása, a talajvíztükör elhelyezkedésének és ingad ozásainak, a talaj vízáramlás irányának, sebességének és a szivárgó víz mennyiségének megállapítása, a változások törvényszerűségeinek és a befolyásoló tényezők hatásának, s végül ezekből a részeredményekből a talaj vízháztartásnak a meghatározása. 2. Hazai talajvízkutatásunk múltja és jelen helyzete A talaj vízkutatás hazánkban és világszerte is újkeletű. Néhány szórványos és helyi jellegű vizsgálattól eltekintve mintegy három évtizedes múltra tekinthetünk vissza, de ezen belül is legfontosabb eredményeink az utolsó évtizedben születtek. A rövid idő ellenére is mind a nagyobb területek talajvízszínének összefüggő térképezése, mind a talajvízjárás és talajvízháztartás törvényszerűségeinek feltárása terén világviszonylatban is élenjáró eredményt értünk el. Hazai talajvízkutatásunk rövid története az alábbiakban foglalható össze. A talajvíztükör helyzetének és ingadozásának megfigyelésére azok a szórványos és időszakos észlelések voltak az első adatok, amelyeket használati kutakon egyes intézmények, az ár- és belvízvédelem szervei, az erdészet és a MÁV 4 Vízügyi Közlemények