Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

1 54 Lászlóffy Woldemár e) a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése, ezen belül különösen a termelés szabványosítása, a műszaki tapasztalatok kölcsönös kicserélése, a kutatás és a tervezés terén kialakítandó specializáció fokozása és végül f) összehangolt külkereskedelmi intézkedések előkészítése és megvalósítása. A KGST legelső és legfontosabb feladata, a népgazdasági tervek összehangolása, a következőképpen jellemezhető [37]: A termelési ágak, gyártmányok fejlesztése irányának és mértékének meghatározása, és a termelés szakosításának megállapítása a szóban forgó országok között. Ezen belül elsősorban 1. az egyes nyersanyagokban mutatkozó hiány megszüntetése közös erőfeszítéssel, 2. a meglevő termelőberendezések teljes kapacitású kihasználásának biztosítása oly módon, hogy ne gátolja, hanem tervszerűen segítse a kevésbé fejlett népi demokratikus országok iparosítását és 3. a nagyobb beruházások összehangolása párhuzamos kapacitások létesítésének elkerülése céljából és annak biztosítása, hogy

7 minden új, nagyobb kapacitás a többi ország szükségleteinek is megfelelően épüljön. Noha ez a fogalmazás elsősorban az ipari termelésre utal, nyilvánvaló, hogy a vízgazdálkodási tervek összehangolását is magában foglalja, — elsősorban a vízierőhasznosítás, az ipari vízellátás és a vizek elszennyeződése elleni védelem terén. Erre - amint a következőkből kitűnik -— bőséges lehetőséget biztosít a KGST szervezete. A Tanács, amely csak hosszabb időszakonként ülésezik, az együttműködő országok kormányának egy-egy képviselőjéből áll. (Rendesen a miniszterelnök vagy első helyettese). Közös egyetértésben hozott határozatai az egyes országok szempontjából javaslatoknak tekintendők, és végrehajtásuk az országok belügye. Mellette állandó szervként a Képviselőhelyettesek Értekezlete és a tanács Titkársága működik. Mindkettőnek Moszkva a székhelye. Munkájukat szakszempontból az ún. ágazati Állandó Bizottságok és állandó szekcióik támogatják. Ágazati Állandó Bizottságok a népgazdaság legkülönfélébb és legfontosabb területeinek megfelelően létesültek. Az egyes országok állandó delegációiból állanak, amelyeknek vezetője rendesen az ágazat minisztere, és tagjai az ország magasan kvalifikált szakértői. Székhelyük az együttműködő országok valamelyikének fővárosa, ahol a bizottság állandó szakértőkből álló nemzetközi apparátusa is működik (pl. a mezőgazdasági állandó bizottság székhelye Szófia, a fémkohászatié Budapest, a vegyiparié Berlin). A szekciók az ágazat szakmai tagozódásának felelnek meg. Feladatuk: javaslatokat kidolgozni, elsősorban a nyersanyagforrások ésszerű fejlesztésére, a termelés országok közötti szakosításának és kooperációjának kiszélesítésére, valamint az ágazat fejlesztési tervének összehangolására. Hatáskörükbe tartozik a műszaki feladatok kidolgozása, tudományos és műszaki konferenciák tartása, a tudományos kutató és tervező-intézeti munkák tervének összehangolása. Munkájukban az egyes országok szakértői vesznek részt. A bizottságok mellett nemzetközi titkárság is működik, élén felelős titkárral. Magyarország állandó kormánybizottságok összefüggő rendszerén keresztül kapcsolódik be a KGST munkájába. Ezek a kormánybizottságok az Ágazati