Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 181 Állandó Bizottságoknak megfelelően tagozódnak és ez utóbbiak magyar tagozataként működnek. S mivel kiterjednek a népgazdaság minden ágazatára, és helyet kapnak bennük a gazdasági ágazatok irányító szervei és személyei, közvetlenül érvényesíthetik a nemzetközi tárgyalásokon kialakult szempontokat és tapasztalatokat a hazai ágazati területen. A nemzetközi együttműködési munka ma már szerves része a minisztériumok és hivatalok ágazati tevékenységének. Az állandó kormánybizottságok munkaszervei a különféle albizottságok és az állandó jellegű titkárság. A nemzetközi gazdasági, valamint tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatos tevékenység elvi irányítását és koordinálását a Gazdasági Bizottság, ill. Magyarország KGST-beli képviselője látja el. Az előbbi alakítja ki a Tanácsban képviselendő magyar álláspontot. A Képviselő mellett a Gazdasági Kapcsolatok Titkársága végzi a szervezési munkát. A KGST szervezetének ismeretében foglalkozzunk most még röviden a Műszaki Tudományos Együttműködés (MTE) szinte beláthatatlan lehetőségeivel. Ez az együttműködés ugyanis 1958-ban uj szakaszába lépett [38]. Még régebben főként az ipari termelést érintő dokumentációs anyag cseréje állott az előtérben, 1954-től megindult a beruházási, termelési és fogyasztási tervek összehangolásával a nemzetközi munkamegosztás szervezése és a müszaki-tudományos együttműködés már szorosan ehhez alkalmazkodott. 1958-tól évenként tapasztalat átvételi tervet készítenek, amely része a népgazdasági tervnek és alapja az együttműködés pénzügyi tervének. A KGST 1957 júniusi VIII. ülésének határozata értelmében pedig megindult a 15 éves távlati kutatási tervek koordinálása, ami még jobban elmélyíti a szocialista államok gazdasági együttműködését. A határozat végrehajtását magyar részről a Tudományos és Felsőoktatási Tanács készíti elő az Országos Tervhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia, ill. a főhatóságok közreműködésével (lásd az 1.002/1959 (I. 11) számú kormányhatározatot.) A műszaki-tudományos együttműködés tehát szinte ugrásszerűen kiszélesedik. Nemcsak a legújabb kutatási eredményeiket adják át egymásnak az egyes országok — mégpedig teljesen ingyen, csupán az adminisztrációs költségek megtérítése ellenében, •— nemcsak a magyar és külföldi szakemberek szetzai vesznek részt évente 2—3 hetes, esetleg több hónapos tanulmányutakon, illetve tanácsadói utazásokon, hanem megindul a kutató és tervező intézetek közti közvetlen együttműködés, az elszigetelt és a párhuzamos munka kiküszöbölésével járó magasszínvonalú specializálódás, és a kutatási feladatok okszerű megosztása. A KGST a szocialista téiborhoz tartozásunk tökéletes megvalósítója. Munkásságában — mint láttuk, — közvetlenül vagy közvetve, az ország minden dolgozója részt vesz. Kell tehát, hogy a termelést szervező és irányító mérnöknek kellő áttekintése legyen munkájáról. Ismertetése ezért tartozott szervesen ehhez a tanulmányhoz. Es lia — a gazdasági életben kötelező éberség miatt — vízügyi vonatkozású munkájának részleteiről nem is emlékezhetem meg, utalnom kell a vízügyi együttműködés kimagasló példájára: a nagymarosi vízierőmű tervezésére, amelyben a csehszlovák és magyar tervező- és kutatóintézetek fognak a legszorosabban össze.