Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 165 nemzeti tagegyesületek rendeznek regionális jellegű konferenciákat valamely kiválasztott részletkérdés megvitatására. Az eddigi európai kongresszusok helye, időpontja és tárgya a következő volt: London 1950 (nyírás); Párizs, 1952 (cölöpözés); Stockholm, 1954 (rézsűk állékonysága); Brüsszel, 1958 (földnyomás). A kongresszusok arányaira jellemző, hogy a mintegy 150—180-ra rúgó tanulmányok általában 3 kötetet töltenek meg. Csak a 12 évi szünetet követő rotterdami kongresszus volt kivétel, amennyiben anyaga 7 kötetre terjed. A legutóbbi, londoni kongresszusnak 1125 résztvevője volt 51 országból [19]. Magyarország már az 1936. évi I. konferencián résztvett 2 tanulmánnyal. Az 1948. évi rotterdami konferencián néhai dr. Jáky József professzor 7 dolgozattal szerepelt, — bár személyesen nem jelenhetett meg rajta. A III. kongresszustól teljesen távolmaradtak a magyar kutatók, és a IV.-re is csupán 2 jelentés ment ki, mert tagságunk csak 1958-ban rendeződött. A 20 tagú magyar csoport elnöke dr. Szécliy Károly akadémikus, műegyetemi tanár, titkára dr. Kezdi Árpád egy. docens. Jóformán nem képzelhető olyan vízépítési mű, amellyel kapcsolatban ne merülnének fel talajmechanikai kérdések. Mégis: vízépítési gyakorlatunk alig veszi igénybe a talajmechanika segítségét, és a vízügyi szolgálatnak nincs ez idő szerint talajmechanikai laboratóriuma. Nem véletlen tehát, hogy a Nemzetközi Talajmechanikai Egyesület magyar csoportjában egyetlen vízügyi szervnek sincs képviselője. A Vízügyi Könyvtárban is hiába keresnők az Egyesület kiadványait. Ez a helyzet annál is inkább sajnálatos, mert a talajmechanika tudományát a Vízügyi Közlemények, a vízügyi szolgálat hivatalos kiadványa, ismertette meg a szélesebb hazai szakkörökkel [20], B) HIVATALOS JELLEGŰ NEMZETKÖZI SZERVEK Az eddig ismertetett nemzetközi szervezetek a szakemberek kisebb-nagyobb körét fogják össze közös munkára és főként a tudomány fejlődését, ill. a szakismeretek terjesztését szolgálják. És bár mind nagyobb mértékben igyekeznek az egyes országok hivatalos támogatását megnyerni, ez nem változtat társadalmi jellegükön: nincs hatalmuk, nem hozhatnak kötelező határozatokat. A hivatalos jellegű nemzetközi szervezetekben kormányzatok együttműködéséről van szó. Az összefogás célja az egyes országok közös érdekeit érintő ügyek megvitatása és határozatok hozatala. Á szervezetekhez való csatlakozás egyben a határozatok végrehajtásának vállalását is jelenti, vagyis hatósági intézkedésekkel jár. A hivatalos jellegű nemzetközi szervezetek munkájában tehát a politikusé a szó. A kormányzat megbízottja azonban mind a tárgyalások irányításában, mind a határozatok végrehajtásában szakértőkre támaszkodik. A szakértő viszont csak akkor állhat hivatása magaslatán, ha összefüggéseiben vizsgálja a kérdéseket. Látni fogjuk, hogy a hivatalos jellegű szervezetek tárgyalásain igen nagy számban fordulnak elő vízügyi kérdések. Ügy vélem ezért, hogy nem végzek fölösleges munkát, lia röviden ismertetem őket és vízügyi vonatkozású munkásságukat. A következőkben előbb az Egyesült Nemzetek Szervezetével foglalkozom, amely — legalábbis elvben — a Föld valamennyi országára kiterjedő hatáskörű intézmény. Majd rátérek a területileg korlátolt hatáskörű államközi szervek is-