Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

1 54 Lászlóffy Woldemár mertetésére, — természetesen csak azokéra, amelyeknek munkássága hazánkat is érinti. Nem foglalkozom azonban a kétoldali szerződés alapján működő, teljesen lokális jellegű bizottságokkal (amilyen a szovjet—magyar, magyar—csehszlovák, magyar—román stb. vízügyi bizottság). I. AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK MŰKÖDÉSE VÍZÜGYI SZEMPONTBÓL Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya szerinti, bevezetőben idézett, feladatai között fontos szerepet tölt be az emberiség gazdasági és szociális felemelkedésének szolgálata. Ennek a feladatkörnek gondozója az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (Economic and Social Council =ECOSOC), amely maga is csúcsszervezet: szakértőbizottságokkal (

Commissions) és szakintézményekkel ( Specialized Agencies) dolgozik. A Gazdasági és Szociális Tanácsnak 18 tagja van: a Közgyűlés által az ENSZ tagállamai közül választott 18 ország képviselői, akiknek megbízatása 3—3 évre szól. Az ENSZ-en belüli helyzetét az 1. ábra, szervezeti felépítését a 2. ábra szemlélteti. Figyelembe véve a víznek, mint mással nem pótolható természeti kincsnek, gazdasági jelentősé1. ábra. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szervezete gét, könnyű belátni, hogy Fig. 1. Structure of the United Nations Organization mind a Gazdasági és Szociális Tanács, mind bizottságai és szakintézményei gyakran foglalkoznak vízgazdálkodási vagy a vízgazdálkodást is érintő kérdésekkel. Ennek a tevékenységnek a gyökerei 1946-ig nyúlnak vissza, amikor először merült fel egy a Föld természeti kincseinek megőrzése és kiaknázása tárgyában rendezendő nemzetközi konferencia gondolata. A hosszas előkészítés után 1949ben megtartott konferencián 52 állam, 22 nemzetközi szervezet és 152 tudományos egyesület több mint 700 képviselője vett részt. A 48 országból beküldött 550 tanulmányt 8 kö+etben adta ki az ENSZ [21]. A vízkinccsel foglalkozó 4. kötet dolgozatai tárgyalják a vízkészletek számbavételét, a vízellátást és a vizek elszennyeződése elleni küzdelmet, egyes vízrendszerek vízkészletének komplex hasznosítását, majd sorraveszi a vízrendezés és vízhasznosítás valamennyi területét. A felmerült kérdéseknek szinte mindegyike azóta is visszatérő tárgya az ECOSOC üléseinek. Különösen kiemelkedők a Föld aszályos (arid) övezetének