Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A vízügyek államosításának 10 éves évfordulójára

A vízügyek államosítása 7 adott időt a kellő tudományos megalapozottságra és így az öntözéssel kapcsolatos kutatómunka újabb eredményeinek hasznosítására nagyobbrészt még csak ezután kerül sor. Népgazdaságunk szocialista rendszere tette lehetővé a nagy térségek összes vízigényének és felhasználható vízkészletének tervszerű egybehangolását. Ennek köszönhető a vízellátás terén az elmúlt 10 évben elért egyik legkiemelkedőbb eredmény, az egy-egy tájegység összes vízigényének és vízkincsének egybevetése alapján kialakított regionális vízellátási rendszerek létesítése. Nagyszerű példa erre a már épülő borsodi és a balatoni regionális vízmű, amely utóbbinak építése ez évben kezdődik. A tudományos kutatás a vízkészlet feltárásán túlmenően is segíti a korszerű vízellátás célkitűzéseinek megvalósítását, többek között a csővezetékek különböző hidraulikai kérédéseinek tisztázásával. A vizeink védelme is új tudományos vizsgálatokat indított el, amelyek figyelemre méltó eredményekre vezettek a szennyvíztisztítási eljárások kidolgozása, főleg a cellulóze és ciántartalmú szennyvizek hatástalanítása és nagyobb szennyvíztermelő telepek üzemének vizsgálata terén. Elmozdult a holtpontról a vízerőhasznosítás ügye is, a tiszalöki vízerőmű építésével. Ennek a vízlépcsőnek építésénél sok tapasztalatra tettünk szert, amelyeket a nagymarosi vízerőmű tervezésénél és rövidesen meginduló építésénél is hasznosítani tudunk. A vizet áteresztő talajban, nyomás alatt szivárgó víz mozgásának törvényszerűségeit feltáró és a szivárgás meggátlására, illetve kárt nem okozó mértékig való csökkentésére irányuló kutatások eddigi eredményei is nagy segítséget nyújtanak a nagymarosi vízerőmű tervezésénél és építésénél jelentkező hasonló természetű feladatok megoldásában. Az előmunkálatok alapján megállapítható, hogy sem a hordaléklerakódás, sem az árvíz- és jéglevonulás nem jelent megoldhatatlan nehézséget, és megfelelő védőművekkel a vízkárok is gazdaságos módon kiküszöbölhetők. Annak érdekében azonban, hogy mindig a műszakilag legjobb és a leggazdaságosabb megoldásokat alkalmazhassuk, e kísérleteket erőteljesen folytatnunk kell. Széleskörű talajvízháztartási és geohidrológiai kutatásokat, laboratóriumi és természetbeni kísérleteket kell folytatnunk a vízerőtelep, a duzzasztómű és a hajózsilip legcélszerűbb elrendezésének megállapítása és a duzzasztás által érintett öblözetek ármentesített területének a duzzasztott vízszin káros hatásától való tökéletes megvédésére alkalmas eljárások kidolgozása végett. Ez a nagyszabású építkezés, amelyet a baráti Csehszlovákiával együtt valósítunk meg, komoly erőpróbája lesz tervező, kutató és építő mérnökeinknek. A vízgazdálkodásban az államosítás óta mélyreható, kedvező változás, nagyarányú fellendülés ment végbe. De ahhoz, hogy a magyar vízgazdálkodás lépést tartson a műszaki haladás világméretekben kibontakozó forradalmi átalakulásával és a maga eszközeivel is alkotó módon elősegítse népgazdaságunk szocialista fejlődésének meggyorsítását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a vízgazdálkodási tudományos kutatómunka és a tudományos műszaki ismeretterjesztés művelőire sok új, nagy feladat megoldása vár. Távlati célkitűzéseink közül csak néhányat emelek ki: az árvízvédelmi műveknek az 1 %-os valószínűségű árvizek elleni biztonságra, belvízrendszerünknek 38 l/s. km

2 fajlagos vízszállításra való kiépítése; a hajózás jeltételeinek javítása mellett a jegesárvizek zavartalan levonulását elősegítő nagyarányú folyamszabályozási munkák, meglevő öntözőmüveink korszerűsítése és jobb hasznosítása mellett az öntö-