Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

1 54 Lászlóffy Woldemár előterjesztett indítványokat tárgyalják, tisztségekre csak a nemzeti bizottságok által elismert szaktekintélyek jelölhetők. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a nagy nemzetközi szervezetek általában a szaktudomány legmagasabb szintjét képviselik, és — tegyük mindjárt hozzá — a legutolsó fejlődési foknak megfelelően, hiszen az egyes kutatók igyekeznek eredményeiket mielőbb nemzetközileg is elismertetni. A nemzetközi szervezetek kiadványai, és különösen kongresszusi irataik, ezért a szaktudomány mindenkor legfontosabb forrásai. De ugyanezért a szakmai érvényesülésnek is kiemelkedő eszközei. Ez azonban nemcsak az egyes szakemberre, hanem egész nemzetek szakköreire is érvényes. Ha tehát jó csengést kívánunk biztosítani a népek békés vetélkedésében a magyar névnek, nemcsak ismernünk kell a nemzetközi szervezetek munkásságát, hanem minél tevékenyebben részt is kell vennünk benne. Kívánatos ez népgazdaságunk export-terveinek szempontjából is, mert a magyarság képviselőinek a nemzetközi fórumokon elért súlya gazdasági tekintélyünket, és a magyar mérnöki tevékenység iránti bizalmat is növeli. Nem megvetendő szempont, hogy a magyar szerzőknek külföldön, a nemzetközileg elismert szervek kiadásában, világnyelveken megjelenő tanulmányai sokszorta nagyobb erkölcsi erőt képviselnek, mint az idehaza készült legszebb kiállítású munkák, még akkor is, ha történetesen idegen nyelvűek. Különösen előnyös lehet népgazdasági szempontból a nemzetközi egyesületek vezetésébe való bekapcsolódás. Az a nemzet ugyanis, amely irányítóan szól bele a szóban forgó szervek munkatervébe, az egész világ szakköreit mozgósíthatja saját problémáinak elvi megoldásához, mikor ezeket tűzeti valamely kongresszus napirendjére — vagy legalábbis a legkiemelkedőbb szakemberek véleményét szerezheti meg. Ezek előrebocsátása után vegyük sorra a fentebb az I—

III. csoportban felsorolt nemzetközi szerveket, ismerjük meg őket, és vizsgáljuk meg, hogyan van képviselve munkásságukban a magyarság. I. AZ EGÉSZ VILÁGRA KITERJEDŐ SZERVEZETEK 1. A HAJÓZÁSI KONGRESSZUSOK ÁLLANDÓ NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE Association Internationale Permanente des Congr.'s de Navigation

—• AIPCN Permanent International Association of Navigation Congresses — PI ANC. Titkárság : 60, rue Juste Lipse, Bruxelles A vízimérnökök legrégibb nemzetközi szervezete. Célja a belvízi és tengeri hajózás fejlődésének elősegítése, elsősorban nemzetközi kongresszusok szervezésével. Eredete az 1885-ben Brüsszelbe összehívott nemzetközi belhajózási kongresszusig nyúlik vissza, amelytől kezdve egyes országok különféle szervei rendeztek, alkalmi bizottságok közreműködésével, további kongresszusokat. Az 1894. évi hágai (VI.) kongresszus határozata értelmében 1898-tól az eddig független tengerhajózási kongresszusokkal közösen rendezik a Nemzetközi Hajózási Kongresszusokat és az 1900-ban Párizsban tartott VIII. kongresszus megalakítja, több mint 20 állam csatlakozásával, a mai Állandó Szövetséget.

3 3 A Szövetség neve megtévesztő, mert a kongresszusok elsősorban a víziforgalmat elősegítő vízépítési munkákkal, folyószabályozással és csatornázással, belvízi és tengeri csatornákkal, kikötőkkel,, belső berendezéseikkel és üzemükkel foglalkoznak, és csupán másodsorban szerepel napirendjükön egyegy közgazdasági vagy hajózási kérdés.