Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 157 A Szövetség ez idő szerint 54 ország támogatását élvezi és tagjainak száma meghaladja a 2500-at. Ezek részben egyéniek (évi tagsági díjuk 125 belga frank), de nagy részben testületiek (évi díjuk 400 belga frank). A Szövetség anyagi alapja azonban főként a kormányok támogatása (alsó határa évi 1500 frank), amelynek fejében viszont a hozzájárulással arányos számban küldhetnek hivatalos képviselőket a választmányba. Ez a választmány (a hajózási kongresszusok nemzetközi bizottsága = Comission internationale des congrès de navigation), a Szövetség életének elvi irányítója, a fenti okokból változó létszámú testület. (Jelenleg 180 főből áll). Évente ülésezik. Határoz a kongresszusok helyét, időpontját és a tárgyalandó kérdéseket illetően, kijelöli az egyes kérdésekre beérkező jelentések összefoglalóit, akik egyben a vita vezetői, "gondoskodik a kongresszusok technikai előkészítéséről, anyaguk kiadásáról és a határozatok végrehajtásáról, dönt a Szövetség különféle kiadványai ügyében, stb. A választmány elnöke és a főtitkár állanak a Szövetség állandó jellegű adminisztratív szervének (bureau exécutif) élén. A négyévenként összehívott hajózási kongresszusok a vízépítőmérnöki kar nagy nemzetközi megmozdulásai. Két nagy csoportban üléseznek, az egyikben a belvízi hajózás köréből felvetett kérdéseket vitatják meg, a másikban a tengerhajózással foglalkoznak. Mindkét csoport napirendjén 3—3 kérdés szerepel. A beérkezett jelentéseket előre kinyomtatják, az arra kijelölt szaktekintély összefoglaló jelentésben ismerteti őket és egyben vitát indít. A vita eredményeit rendesen ajánlások alakjában foglalják össze. A vitára bocsátott kérdések anyagát előre kijelölt tárgykörre vonatkozó közlemények egészítik ki. Ezekről nem készül összefoglalás és a kongresszus nem foglalkozik velük. Egy-egy napirendi ponthoz nemegyszer 10—15 jelentés érkezik be. S mivel tárgyukat 1—2 évvel előre meghirdetik, és minden ország csak egy jelentést küldhet be, amely ezért rendesen több szerző kollektív munkája, a kongresszusi iratok a tervezőmérnök igen fontos forrásmüvei. A kongresszusokkal mindig tanulmányutak és rendesen szakkiállítások kapcsolatosak. Külön kötetben, utólag kiadják a kongresszusok beszámolóját is a vitaanyaggal (Compte-rendu...). Az eddigi kongresszusok néhány adatát a túloldali táblázatban foglalom össze. A Kongresszusok munkájába jó betekintést nyújt Schilling Ferenc beszámolója az 1957. évi londoni kongresszusról (2). A Szövetség keretében néhány állandó jellegű nemzetközi bizottság is működik, mégpedig a következő kérdések tanulmányozása céljából: 1. a tengeri kikötők és hozzájáró útjaik mélysége: 2. az európai belhajózási utak kitűzési jeleinek egységesítése és 3. a hullámverés erőhatásai. Az 1957. évi londoni kongresszus határozata értelmében megalakítandó nemzetközi bizottságok fognak foglalkozni a) a különböző áruk átrakásának racionalizálásával és b) a nagy kőolajszállító hajók fogadáséinak tökéletesítésével. Ennek a két bizottságnak még csak egyes nemzeti csoportjai alakultak meg. A Szövetség tagjai Bözött a félévenként angol és francia nyelvű változatban megjelenő „Bulletin de l'Ass. Intern. Perm. des Congrès de Navigation" tartja fenn az állandó kapcsolatot, amely a választmány munkájáról készített beszámolókon kívül értékes tanulmányokat is közöl. További kiadványa a Szövetségnek a 15 füzetre tervezett illusztrcilt 6-nyelvü (angol, francia, holland, német, olasz és spanyol) szakszótéir, amelynek eddig 7 füzete jelent meg. 2 további füzet munkában van [3j.